Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447

5o8

Jésussal, ki Próféta volt, cselekedetben és beszédben hatalmas férjfiú Isten és az egész nép

20 előtt. És mi módon adták ötét a’ Főpapok és a7 mi Fejedelmink a’ halálnak kárhoztatására, és

21 megfeszítették Ötét. Mi pedig remélíyük vala, hogy Ö Israeli megszabadítaná, és most mind ezek fölött harmad napja ma , hogy ezek let22 tek. De némelly közülünk való Aszszonyok is rettentének minket, kik virratta előtt a ko2 5 porsónál voltak, és nem találván az ö testéi, megjöttek mondván, hogy Ők Angyalok jelené24 sét látták volna, kik élni mondák ötét. Fs né- mellyek közülünk a' koporsóhoz mentek , és úgy találták , a’ mint az Aszszonyok mondották ;

a5 ötét pedig nem találták. Es Ő monda nekik : Oh balgatagok, és késedelmes szivüek mind azoknak elhitelére, mellyeket a’ Próféták szól26 lottak! Nem kellett-e Krisztusnak ezeket szenvedni, és úgy menni be az Ö dücsoségébe ?

27 Akkor elkezdvén Moysesen és mind a’ Prófétákon , magy arázza vala nekik, a mellyek ö fe~

28 lole minden Írásokban valának. Es a’ helység- hez közelgetének, a’ hová mennek vala, és Ö

29 tetteié, hogy meszszebb akarna menni. Azok pedig kénszeríték ötét, mondván: Maradgy velünk; mert beestvéledik, és elhanyatlott a

5o nap. Beméne tehát Ö vélek. És lön, midőn letelepednék velek, vévé a kenyeret, és megál01 dá, ésmegszegé, és nekik nyujtya vala. Akkor megnyiiatkozának az 0 szemeik, és megis32 merék Ötét- Ö pedig elenyészék szemeik elöl. És mondának egymásnak: Nemgerjedez vala-e szivünk mi bennünk, midőn szóllana az utón, és

33 megnyilatkoztatná nekünk az Írásokat? És felkelvén azon órában , viszsza térének Jerusaleinbe,