Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447
299 Az utón öszve találkozának egy Simon nevű Czirénei emberrel, ki a majorjából jőve. Ezt, midőn mellettek el akarna menni, kénszeríték, hogy Jésus keresztét segítené vinni. — Nagy sokasága pedig a’ népnek késéré Őtet, és sok jámbor Aszszonyok is valának közöttük, kik Ö rajta sirának és fen szóval jajgatának. Jésus hozzájok fordulván , monda : Jerusalem JLeányi! Sírjatok inkább magatokon és gyermekeiteken. Mert ím, eljonek a’ napok , mellyekben szerencséseknek mondatnak a’ Magtalanok. Akkor kiáltyák az emberek a’ hegyeknek: Essetek reánk! és a’ halmoknak: Borítsatok el minket. Mert ha ezt cselekszik a’ zöld fán , mi történik a’ szárazon ? Két Gonosztévö is viteték vele ki a’ vesztésre. Golgathára jutván, italt, melly mirhával és epével elegyített bor vala, adának Jésusnak, ki meg- kóstolá; de nem akara inni, hanem józanon szenvedni , és meghalni. — Három óra vala, hogy Jé- sust a’ keresztfára szegezék , a’ két Gonosztévot is, kik ö vele kivitetének. Egyik fiigge jobbról, másik balról, úgy hogy Jésus közepettek vala. Az által tellyesedék be az írás, midőn mond- gya: A’ Gonosztévok közé számiáltatott. (Isaiás 53, 12.) Eeje felett a’ kereszten felírás is vala téve. Pilátus maga irta azt ekképpen: Názáreti Jésus Zsidók Királya: Zsidó, Görög és Deák nyelven vala irva. Mivel a’ hely, mellyen Jésus megfeszítteték, a’ várashoz közel vala , sok Zsidók olvasák a’ felírást, és a Főpapok mondának Pilátusnak: Ne írd: Zsidók Királya; hanem Ki magát Zsidók Királyának adta ki. De
