Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447

287 tének. Uram! én-e? kérdé kiki. dudás is, ki Ötét elárulá, kérdé: Én-e Tanító? Jésus felele: Te mondád. Vala pedig az asztalnál egy Tanítvány is, kit Jésus kiváltképpen szerete, és ki Ö mellette vala letelepedve. Ennek inte Simon Péter, hogy tu­dakozná meg, ki légyen, a’ kiről az isteni Tanító szóll ? Akkor oda hajla a’ Tanítvány és kérdé: Uram, ki az? És Jésus felele: A’ kinek én be­mártott kenyeret nyújtok. Azután bemárta egy falatot, és azt Judás Iskariotnak e’ szókkal adá: A’ mit szándékozol, cselekedd hamar. — És Ju­dás elvevén a falatot, felkele a’ rósz Lélek kén- szerítéséböl az asztaltól, és kiméne. Setét éjtsza- ka vala. — Minekutánna Judás kiment vala, monda Jé­sus: Most az iideje, hogy az ember Pia megdü- csöíttessék , és Ö általa Isten. Fiaim! mondá azután Tanítványinak: Nem maradok már soká veletek. Rövid üdo múlva keresni fogtok; de, a? mit egy­kor a’ Zsidóknak mondottam, most nektek is azt kell mondanom: Én oda megyek , a’ hová ti en­gem nem követhettek. Bucsuzás fejében még e’ végső parancsolatot adom néktek: Szeressétek egy­mást ! ‘ Úgy szeressétek egymást, a’ mint én titeket szerettelek. Abból fogja kiki megtudni, hogy Ta- nítványim vagytok, ha egymást szeretitek. Ezután háladó dicséretet mondván, elmenenek az olajfák hegyére. Az utón monda Jésus: Ti mindnyájan ez éjjel hivtelenek lesztek hozzám; mert irva vagyon: Megverem a’ Pásztort, és elo­szolnak a’ nyáj juhai. De feltámadásom után előt­tetek ismét Galileába térek. Felele pedig Péter, mondván neki: Ha mindnj'ájan hozzád hivtelenek lesznek is, én soha nem leszek. Jésus monda Pé­ter-

Next

/
Thumbnails
Contents