Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447
8 l5 hogy Isten fiaivá lennének: azoknak, kik az ö nevében hisznek, kik nem a’ vérekből, sem a’ testnek akarattyából , sem a’ férj fiúnak aka- i4 rattyából, hanem Istentől szüle ttettek. És az Ige testé lön, és közöttünk lakék, és mi láttuk az Ö dücsoségét, mint az Atya egyetlen egy Szülöttének diicsőségét, tellyes maiasztal és igassággal. f , Magyarázat. 1. A’ világ teremtése előtt— öröktől fogva. J é- tus a’ szent írásban Igének neveztetik, mivel ö, mint isteni Tanító — nekünk az Isten igéjét hirdeté. 2. Ez az isteni Tanító Jésus mindég — őrüktől fbjva Istennél vala , és az Ö isteni természete szerint maga Isten vala. 3. Jésus mint világ teremtÖje egyszer’smind életünk alkotója is. 5. A’ világosság az isteni Tanító — ki a’ tudatlan embereket megvilágosítá, ki Őket Tanitásával az Isten tulajdonságira és akarattyára , az Ö saját kötelességikre , és rendeltetésekre , és a’ léleknek a’ test halála után leendő állapottyára oktatá: de a’ tudatlan emberek nem akarák Tanítását elfogadni. 6. János Keresztelőnek neveztetik , mivel Jésust a’ Jordán vizében megkeresztelé ; Ő vala az Ígért Messiásnak Hirdetője , és Ő teve nyilvánságosan bizonyságot a’ felől, hogy Jésus a’ megígért Messiás , ki által minden emberek megszabadulnának, és üdvözölnének. ío. Világ alatt értetnek itt az emberek közönségesen , kik mindnyájan az első Szülék bűne miatt értelmekben meggyengültek, akarattyok szerint hajlandóbbakká a’ roszra, mint a’ jóra, Isten előtt utálato. sokká , és büntetésre méltókká lettek. De gyakran a? Világ jelenti különösen az elromlott gonosz embereket is, kik az Isten akarattya ellen cselekesznek és roszszat tesznek. Világnak neveztetnek végre ősz- veségesen minden látható dolgok, úgymint a’ nap , hold, csillagok, és minden teremtett állatok a’ földön. ii. A’ világ Jésus tulajdon birtoka, mivel azt , mint Isten semmiből teremtette ; és az emberek az övéi, mivel Őket alkotta. De sokan az emberek közül rósz er-
