Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447

Azon (időtől* fogva , hogy Apostolnak választatok , mindég állhatatos késéröje vala az isteni Megváltanak. Hallá János minden tanítását Jésusnak, latá az Ő rendkívül való cselekedetit, szemmel látó tanúja vala szine változásának a’ hegyen, és hallá az Atya szavát a’ felhőkből : Ez az én kedvességes Fiam, kiben nekem kedvem telt; jelen vala Lázár feltámasztásánál , Jésns nagy szorongatásánál es szomorúságánál az olajfák hegyén. Jésus az Ö különös barátságára méltatta Jánost, és o vala az egyetlen egy Tanítvány, ki bátorkodék Jésus meg- feszíttetésén jelen lenni; azért is Ö neki ajánlá haldokló Üdvözítőnk az Ö édes annyát, mondván: Ime a’ te anyád!

Nem sokára a’ szent Lélek jövetele után hir- deté János Jerusalemben az Evangeliomot, semmire nem tartá a’ fenyegetéseket és tömlöczözése- ket, sőt örüle, hogy méltó lett Jésus nevéért a’ szenvedésre. János osztogató szent Péterrel az új Keresztényeknek Szamariában a’ Bérmálásnál a’ szent Lélek ajándékit, prédikáló mindenütt, a’ hová jőve, az Evangeliom tanítását, és sok Keresztény Gyülekezetét szerze Asiában. Az Isten igéjének hirdetése miatt Pathmos szigetbe számkivette- tett; sok üdo múlva onnan ismét viszsza hivattat- ván, Efesusba téré, és szeretettel és bölcsességgel kormányozó egész haláláig az ott lévő és más keresztény Gyülekezeteit Asiának. János a’ mennyei Jelenésekről, mellyeket Pathmos szigetben Istentől nyert, szólló könyvén kivül irt három levelet és egy Evangeliomot, mellyet nyilván Krisztus születése után hatvan hetedik esztendő fele, tehát még Jerusalem pusztulása előtt, elvégezett, és a’ mellynál vezeték szándékának az látszik lenni , hogy feljegyezze Jésusnak azon beszédit, mellyeket a’ töK5