Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

16

mi képtelenség. Tékát a’ tettek, és erkölcsi törvények közti összehangzásnak kell lenni. Ezen összehangzásból az ész’ ama kérelme szükségkép keletkezik, hogy az ember’ tiszta erkölcsi voltával irányos Jegyen a’boldogság az az: az erényt kedvellő , ’s jámbor lélek boldog legyen 5 a’ ki pedig szenvedélyeinek csalogatása után indulván az erkölcsi törvények’ megszegőjévé leend, azonnal boldogtalanná legyen. Valójában a’ köz észnek is visszatetszik, ha az erkölcsi embert nyomorultnak lelendi, a’ fekete lelkű embert boldognak. Legalább tékát ezen ellenkeze- tet meg kell szüntetni, különben az észnek az erkölcsi törvényeket egyszer smind tisztelni, és megvetni kellene; már pedig ezen ellenzet meg nem szüntethetik, ha Fővalóság nem létez; ki érdem szerint kinekkinek megfizetni, az erkölcsi erény és boldogság köztti irányosságot visszakozni képes, az az: a’ jámbort boldoggá, a’ gonoszt boldogtalanná tenni képes és akarja is megmérhetetlen szent végzete szerint.