Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

199

nyit tudtak, a mennyit mink 1839-ben. Az világosan kitetszik a’ Constantinápoli Hitvallásból, és az első görög, és latin Egyház’ atyáinak hiteles irományaiból. Olvasd Tertuliánt, de anima 60. r. Cypriannak Fidushoz irt levelét. Ambrusnak I. könyvét a’ Poenitentzia-tartásról. Optatus Mi- levitanusnak lV-ik könyvét Parmenion ellen. A’görögök közül Ignácz vértanúnak levelét a’Trallánusokhoz : Justinnak Try- phonnal való beszélgetései; Irenaeus’ IV. könyvét az eretnekségek ellen, Áthallás’ második beszédét az Arianusok ellen ; Nazianzi Gergelynek 25 szonokolását; Aranyszáju szent Jánosnak homiliáját a’ Romaiakhoz. Ezek minnyájan az eredeti bűnről szólíó dogmát nem csak ismerik, hanem hirdetik is, kik szent Ágoston előtt éltek egy két — sőt háromszász esztendőkkel. Lássuk egynéhány bizonyitvá- nyait az előidézteknek: sz. Jusztin Tri- plion zsidóval folytatott beszédjében az eredendő bűnről eképeu szól!: Valamint egynek engedetlensége okozta minnyá- junknak kárhozatát; — úgy Kristusnak engedelmessége életet ád azoknak, a’ kik általa lelkiképen születnek. — Szent Irenaeus : „feristus nekünk üdvösséget adott, hogy a mit Ádámban elvesztettünk (az az : az isten’ képére és hasonlatosságára