Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

195 síik le, és újba öltözzünk, ki az Isten sze­rint teremtetett igasságban, és valóságos szentségben. Tellát ha mi nekünk, kik kétség kívül menyei rendeltetésnek va­gyunk , oda szükség visszamennünk, a’ hol az első ember Isten szerint igasság­ban és szentségben teremtetett; követke­zik, hogy az első ember természetfölötti rendeltetésű volt. Ez az igasság onnan is kiviláglik, hogy az Isten már az első embereknek különös természetfölötti segítséget, és a' menyei rendeltetés’ elérésére különös ke­gyelmeket engedett, melly a’ természeti rendeltetés elérésére nem szükséges. Va­lamint tehát természethaladó segítséget, úgy rendeltetést is nyertek. Hlyen segít­ségek. a) Az Istennel való közelebbi és családi társalkodás, ki őket maga Szemé­lyében oktatta, és az ő elméjükbe ’s aka­ratjukba olly befolyással volt, hogy azt tennék, a’ mit önmagoktól nem .tehettek, b) Az ő testi és lelki tehetségi ereikben szép összehangzás meglévén , mit csak a' Teremtő’ kegyelme eszközlött, ö bennük tehát a test és lélek köztti csata nem lé­tezett. e) Szentségben és igasságban te­remtettek. (Con. trid. Sess. 5.) Az első emberek' teste a’ halál és a’ síron inneni fájdalomtól , bajtól ment vala , ez is külö-

Next

/
Thumbnails
Contents