Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

ISS

MÁSODIK SZAKASZ.

A9 mi viszonyaink önmagunkhoz.

I. ELMÉLKEDÉS.

A’ tárgy' fontossága.

~Walójában nem lehet tagadni, hogy a’ mindent átöleld Religio’ legérdekes’b része az/mellyben a’ teremtő, megváltó és megszenteld Isteniránti viszonyaink terjesztetnek elé. De azok a’ viszonyok is, mel- lyekben az ember önmagához áll, embertársához, és egyéb teremtményekhez igen nagy nyomósággal bírnak, mert ezen tekintet alatt teljesítendő kötelességek’ alapelvei. Nevezetesen a’ mi viszonyaink önmagunkhoz minden figyelt érdemlenek, mert nem csak meghatározzák a’ kötelességeket , mellyekkel önmagunk iránt tartozunk , hanem a’ mi Isteniránti; sőt minden teremtmények iránti kötelességekkel legszorosabban összefüggnek. Ha a' mi végrendeltetésünk’ elérésére Istentől adott

I BE—