Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

166

löuben ezen igék : Az Atya Szent-Leiket kühlend a’ Fiú’ nevében, képtelen értelműek lennének, ha az Atya, és Fiú, é-i Szent-Lélek azon egy Személy lenne.

2. Meghagyá Jésus, hogy valakik idvöztilni, és az általa alapított Szentegyházba béakarnának menni, az Atyának, Fiúnak, Szent-Léleknek nevében mosat- tassanak meg ; a mi a’ Szentirások szerint annyit tészen, mint: az Atyának, Fiúnak, Szent-Léleknek egyenlő dicsőségére, imádására, vallására: — Az Atyától, Fiútól, Szent-Lélektől egyenlóképen származó uj szövetségi tanításnak követésére, nyújtott eszközök’ használására ; az Atyának, Fiúnak, Szent-Léleknek egyenlő irgalmassága, ereje , mindenhatósága által — — az Isten’ országának a’ földön ugyan tagjává, menyben pedig örökösévé elkülönöztetui, elválasztatni, fölszeuteltet- ni. Már ha az Atya maga lenne isteni Személy ; a’ Fiú pedig és a’ Szent-Lélek csak személyesített tulajdonságok lennének, és az Atyának munkálkodásai; akkor a’Ke- resztségnek Jésus által parancsolt formulája, csupádon-csupa szószaporitás, és értelem nélküli szókötés vagy szóeszme nélkül lenne, mert ezen esetben az érintett szavakkal Keresztséget föladatni parancsolni annyit tenne, mint a’ Király’ ne-