Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

i5a

tek a’ le néped, és a’ szent városod felelt még' teljesen le nem folynak, midőn az elszakadás az általfaágás megszűnik, a’bűnnek vége szakad, a’ gonoszság eltöröltetik, az örök igazság előhozatik, és bélel— jesedik a’ látás, és a’jövendölés, a' szentek’ Szente pedig fölkenetik. Tudjad tehát, és jegyezd meg: azon parancsolatnak, hogy Jerusálem megépíttessék, kihirdetésétől kezdve, Kristusig, a’Fejedelemig, héthetek, és hatvankét hetek múlnak el. Igen is megépülnek az útsza, és a’kőfalak, deszorongatással teljes üdő- ben. És hatvan két hetek után megöletik a’ Kristus. (Dau. 9.)

Már mielőtt a’ világ’ Megváltója születetne, Mária parancsot vön, hogy ki tőle születik, Jésusnak (Szabaditó) liijja, mert ő szabadítja meg a’ népet a’ huntól, János a’ Keresztelő az Úr Jésust, közelíteni látván , fölkiálta: íme az Isten’ báránya. Jésust magát Szabaditónak, és azon áldozatnak, melly által az Isten megengesz- telődik, mondja: Az ember’ Fia nemjött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és lelkét adja sokakért. (Mát. 20. 28.) 0 rendelt szereket, útmódot mutata ki, melly által idvözülhetünk : Valamint Mójzes fölemeld a’ kígyót a’ pusztában, úgy kelletik fölmagasztaltaíni az Ein-