Hoványi Ferenc: Könyvnélküli katechismus katholicus lelkészek használatára (Budae, 1847) - 22.385

tanítás’ gyermekszeriisitése volt czélom: hogy t. i. minden szónál gondoljon a’ gyermek vala­mit; és pedig gondolja azt, a’ mi lehető legkö­zelebb kifejezi az egész igazságot, a* mennyire ő felfoghatja. De talán ennyi kérdések’ tömegével fél va­laki megterhelni a’ gyermeket. Ne félj: a’ kér­désekkel te vagy megterhelve ki tanítasz; ne­ked kell azokat helyesen kigondolni és felten­ni; tied a’ dolog’ nehéz oldala. A gyermek igen szívesen felel a1 könnyű, fogalmához mért kér­désre ; sőt a’ gyermeknek természetes kedve te­lik a’ sok kérdezősködésben, mint a’ közélet­ben tapasztaljuk. Mi több, sokszor megtörténik, hogy az életre való, ébereiméjü növendék, az általunk ki gondoltnál még gyermekszerübb, de azért tiszta helyes feleletet ád. Az illy fele­letet meg kell becsülni, magunknak jól megje­gyezni: mert ez áll legközelebb a’ gyermek vi­lághoz; ez által emelhetjük őket legbiztosabban magasabbra. Végre kérdéseimet a1 katechetikai szabá­lyok szerint helyesen alkalmaztatni kérem ott is, hol azok szabálytalanok. A hoszabbakat p. o. és nehezebbeket, rövidebb, egyszerűbb kis kérdésekre szükség felelemezni. Hol cn az döb­beni kérdés’ tartalmát egy szabálytalan „Hát

Next

/
Thumbnails
Contents