Hoványi Ferenc: Könyvnélküli katechismus katholicus lelkészek használatára (Budae, 1847) - 22.385
17 Ha te szereted az Istent, ugy-e elhiszed a’ mit az Isten tanit? Igen, elhiszem. Ha te szereted az Istent, ugy-e meg is teszed azt, a’ mit az Isten parancsol? Igen, megteszem. Hogy mondják egy szép szóval, mikor valaki szereti az Istent, hiszi a’ mit tanit, megteszi a’ mit parancsol az Isten ? Azt mondják, hogy az illyen jó embernek vallása van. Mellyik embernek van vallása? A’ ki szereti az Istent, hiszi a’ mit tanit, megteszi a’ mit parancsol az Isten. Hát neked is van vallásod? Igen is, van. Miért mered mondani , hogy neked is van vallásod ? Mert én is szeretem az Istent. Hát még? Erősen hiszem, a’ mit az Isten tanít Hát még? Megteszem, a’ mit parancsol. Kiről szól a’ vallás? Az Istenről. Kihez köti az embert a’ vallás? Az Istenhez. Mire tanítalak én titeket, mikor az Istenről beszélek ? A’ vallásra tanit minket. Mi köt téged az Istenhez? Az én vallásom. Miben áll a’ vallás? Abban a’ mit az Istenről hiszünk , és a’ mit az Istenért cselekszünk. P o. mit hiszesz te az Istenről? Hogy az egy Istenben három személy vagyon, Atya, Fiú, Szentlélek. Hát még? Hogy az Isten teremtette a’ világot; hogy az Isten mindent tud , mindenütt jelen \au; hogy ő legjobb ’sat. P. o. mit cselekszel te az Istenért — az Isten kedvéért ? Imádkozom és jól viselem magamat. Mikor mutatja meg a' jó gyermek, hogy neki vallása van? Mikor azért viseli jól magát, hogy az Isten őtet szeresse. 2