Hoványi Ferenc: Könyvnélküli katechismus katholicus lelkészek használatára (Budae, 1847) - 22.385

14

Hát azt megtudnád szépen mondani, mi az Isten? Az Isten önnön magától való, legtökéletesebb valóság.

Miért mondod, bogy önnön magától való? Mert ötét senki sem teremtette: az Isten mindig meg volt.

Miért mondod, hogy legfökélletesebb ? Meg van benne minden, a’ mi legjobb; nincsen benne semmi legkisebb rósz.

Mondj valami szépet, a’ mit tudsz az Istenről? Azt tudom, hogy a’ Szent Isten csak a’jót szereti, a’ roszat nem szereti.

Valljon arra néz az Isten, hogy szép ruhája van a’ gyermeknek? Nem, hanem arra, hogy jó legyen.

Ha egy gyermek nagyon szegény, nincs szép öltözete, de jól tanul, jól viseli magát? Azért szereti az Isten.

Hát a’ kinek szép öltözete volna, de roszul viselné magát? Azt az Isten nem szeretné.

Tudnál példát rá, hogy az Isten csak a’ jót szereti? Az első pár embert, Adámol és Évát a’ szép paradicsomban , míg jók voltak szerette az Isten; mihelyt roszat tettek , ki űzte onnan. Az ártatlan Ábelt is szerette; a’ rósz szívű Káint nem.

Hát te miért nem leszesz rósz? Mert az Isten a’ roszat nem szereti.

Mit tudsz még az Istenről? Azt is tudom, hogy az Isten mindent, de mindent tud.

Hát ha te csak a’ fejedben gondolnád azt, hogy nem fogadsz szót édes anyádnak , valljon rósz volna az? Az is rósz volna.

De azt nem tudná édes anyád , mert te esak gondolnád azt ? Igen de tudná az Isten.

Hát ha te csak magadban gondolnád, hogy szeret-