Nogáll János: Jézus az én üdvösségem az oltári-szentségben. Függelékül minden kath. imádságos-könyvhez (Pest, 1850)-222

13

áldássali vételére. Én minden embert intek, a’ ki Jézus’ szeretetében öregbedni akar, hogy napjában legalább egyszer a’ szentség látogatása’ alkalmával , nem különben minden sz. mise alatt, illyképen áldozzák; sőt még jobb, ha valaki ezt illyenkor háromszor, a’ sz.-mise’ kezdetén közepén és végén, teszi. Ezen ajta- tosság sokkal áldásosabb, mint némellyek gondolják, és egyszersmind olly könnyű a’ gyakorlása; mert mikép a’ keresztről nevezett szent János mondja, lehet a’ nélkül hogy valakitől észrevétessünk, a’ nélkül hogy elébb éhgyomorral lennénk, a’ nélkül hogy szükséges volna a’ gyóntató-atyának ez iránti különös engedelmét megkeresni, lehet lelkiképen áldozni, és ezt annyiszor, a’ hányszor valaki akarja, minthogy erre csupán szeretet-gerje- delmek kívántainak

...... Álljanak itt

A’lelki áldozásnak néme 11 y rövid módjai.

Hiszem, ur Jézus, hogy az oltári-szent- ségben valósággal jelen vagy, és óhajtozom szívvel lélekkel veled egyesülni. Szállj szivembe, én Üdvözítőm! Ölellek,szeretlek;kérlek, ne válj meg tőlem, ne engedj elválni tőled soha semmi áron.

Kérlek, én uram Jézus Krisztus! hogy szerelmed’ édes és lángoló lüzhatalma engem