Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 50 Nem csak Európa legszélső északi részein ünnepelte diadalait az egyház a X-ik században, hanem Isten véghetellen irgalma tárát a nagy számú s hatalmas Lengyel nép elölt is megnyitotta. E század közepén történt ugyan is e nép keresztény hitre térése. Myeskó lengyel fejedelem Boleslav cseh király leányát kérte arául, s meg is nyerte azon feltétellel, hogy a pogány hitet elhagyván, az üdvözítő egyház kebelébe térjen, megtörténvén a köllsönös egyezkedés, Dambroweh, a cseh királyinő Gnesnába vezettetett, s Myeskó fejedelem a sz. kereszt- ségben Miecislav nevet vévén, számos Csehek, s országa jelenlétében, az üdvösség vizébe újjá született. Ez 965. évben történt, s a buzgó fejedelem egyszersmind parancsolatot adott, hogy Mart. 7-én a nevezett évben városokban és falvakban, urak s szegények együtt, elhagyván a pogány bálványozást, megkereszteltesseriek *). A Lengyelirók említik tovább, hogy Miecislav lengyel fejedelem 2 érseki, s püspöki széket emelt, miután népe parancsát teljesítve, a keresztény hitre tért. Az érseki székek: Gne- sna, egyszersmind fejedelmi lakhely, s Krakó, — a püspöki székek: Posen, Smorogov, Wladislaw, Plotzk, Culm , Lu- bossa, Cameniecz. — Első Gnesnai érsek, Wilibalm, krakói: Prokor lett. Ámbár több mint félszázaddal megelőzte a keresztény hit felvételében a Lengyeleket, a Cseh nép, a nemzetségi rokonság, s területi szomszédság tekintetéből ide sorolandónak vélem a keresztény egyház keletkezését. E nép apostola sz. Method, Cyrill testvére volt, s a Cseh vezérek közöli Borivá j, nejével Ludmillával vette fel első a keresztségei. Tanulságos s felelte érdekes azon elbeszéllés, mellyel nemzeti Írójuknál találunk az időről, mellyel isten az ö gondviselése tervében választolt e vezér megtérítésére ,,Borivoj, mond Dubrav csehiró, részint tiszteletből, részint barátsági viszonyból Zwenfi*) L. IVIathiae de Miechovia. Rer. Kolon. lib. 2. cap 1. Mariin. Crumenis lib. 3. cap. 2. — Alexand. GMagniim^ pag. 3^6. — Assemani Caieud. Eccl. Univ. T. IV. p. 163.
