Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
23 (S*. István meykereszteltetésének ünnepélyes körülményei. Il ik Ottó Császár, s Henrik Bajor herczey. Adalbert 12 tátijaival. Nem Fejérvárott, hanem Eszteryamban tneyy véybe a keresztséyi ünnepélyJ. Sz. István megkereszleltetése a Magyarok megtérésében fénypont lévén, érdemes ezen örvendetes esemény körülményeit bővebben ismertetni. — Az említett látás utáu 15 évre jelent meg Geysa előtt Anastasius azon követséggel, hogy Adalbert Romából jővén, Pannónián állaimenni, s az új keresztényeket az Anyaszentegyház hitében megerősíteni akarná. Adalbert a csehek püspöke vala, kinek életét s élete szentségét eleven színekkel rajzolta Geysa előtt a követ. Hallván a követ beszédét Geysa, észrevette azonnal, hogy Adalbert volna azon Istentől küldött férfiú, kinek eljöttéről tizenöt év előtt álmában (udósít- talolt, miért örülvén lélekben, tüstént parancsolta, hogy számos válogatóit vitézek és papok követvén Auaslasiust, elké- séruék Adalbertét Székesfejérvárra, olt akarná ö egész családjával, s az ország nagyjaival az ég követjét elfogadni. Egyszersmind azonnal titkon parancsolatot bocsátott minden keresztényekhez , hogy liz nap elfolyása alatt minden hadikészületekkel megjelennének a Székesfejérvári táborban, később az ország nagyjai is , kiknek a kereszténységhez vonzódását ismérte, oda hívattattak. Sőt Otto császárral tudalá szándékát, s arra kéré, hogy jelenlétével létesítését elősegítené. Otto császárt a követek Regensburgba találták Henrik bátyjánál, kik azonnal számos seregeiktől kísértetve elindultak Pannóniába. Míg Vaik (ez vala pogányneve Sz. Istvánnak) az összese- reglett népet folytonos fegyvcrgyakorlalokkal mulattatná, az alatt Geysa a császárral, bajor herczeggel, s a papokkal tanácskozott a módról, melly szerint a pogány hitet Pannonföldön megszüntetni, s a keresztény tant behozni lehelne, s végre abban egyeztek meg, hogy Adalbert eljöttét e czélra használVI. §.
