Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

— 17 —

V. §.

A’ keresztény litt hirdetése s megalapítása Magyarhonijait.

(Magyar erkölcsök a pogány hitvallás korszakában. Gellert, passaui püspök a Magyarok megtérítése iránt buzog. Taksony alatt Wolfgang szerzetes, Geysa alatt Bruno és Viligrin jön Magyarföldre. Geysa és Sarolta álmaj.

Az emberiség uj korszaka, a szellemi s erkölcsi világ újabb rendszere, s az átalános műveltség szebb derűje minden nemzeteknél a kereszténységgel kezdődött, s amaz ég ajándéka , mellyet lizennyoícz század előtt a megtestesült Ige a földre hozott a legjelesebb kincs, a legdrágább ékszer, mely- lyet semmi nem pótolhat ki. Az álladalom e kincs birtojka nélkül, a széltől ide s tova hányatott nádszálkiut ingadoz, számtalan vétkeket súlyosít magára, a romlás örvénye felé sodor- tátik, ellenben a keresztény vallás leghatalmasabb védlelke a birodalmaknak s thrónoknak, legszilárdabb támasza minden polgári társaságnak.

Több nemzetek azonban, a hibásan felfogott szabadság eszméjétől mintegy lebilincselve, függetlenségöket fenlartani igyekeztek, s kevély fejőket a keresztény religio édes igájába hajtani vonakodtak, több nemzetre illik az Úr panasza a prófétánál: „Vájjon mit kellett volna még cselekednem szőlőmnek, és nem cselekedtem azt vele, miért termett tehát az vadszö- lőt, midőn azt várám, hogy teremne jó szőlőt*).“ A magyar nép e nemzetek közé tartozik , mellynek elődei, ámbár a történet fáklyájánál visgálva hajdankorukat, az igaz hit titkaiba avatva voltak, mint bővebben fejtegettem az előzményekben, a közönséges egyház nagy testületében azonban csak a Megváltás utáni tizedik század folytában foglaltak helyet. Midőn ma') lsaiás V. 4.

2