Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

387 —

Uendfönök: Kér. János atya (a fájdalmas Szűzről.)

3. Sz. Ágoston apáczák. Eredete ezeo apáczáknak szinte a 13-dik században volt, s az ájtatos nőnem olly vonzalommal viseltetett sz. Ágoston szabályai szerinti szerzetes élet iránt, hogy a XVl-ik században 300-nál több kolostoruk volt. A kalh. világ fővárosában 5 házuk van. Ezen kívül elterjedve vannak Olaszföldön, Francziaországban, Sweiczban, Németbirodalomban, Peruban.

4. Sz. Ágoston remete apáczák. Ezen apácza rend tagjai sarutlan sz. Ágoston apáczáknak is neveztetnek. Er^delök a XVI-ik századig felvihető, Spanyolhon és Portugálba volt első hazájuk, de van Rómában is sz. Jakab tiszteletére templomuk. Spanyolországban eltörölletésök után is néhány házok fenmaradt, Osztrákbirodalomban kettőt bírnak. Bővebb adataink felölök nincsenek.

5. Sz. András nenék. Ezen női rend Fournet András Hubert franczia áldozárlól, ki 1752-ben született s 1833-ban hunyt el, alapíttatott 1806-ban a Poitiersi megye kebelében, s miután 1829-ben VHÍ-ik Pius által megdicsértetett s helyben- hagyatott, Francziaországban elterjedelt, s több mint 20 házzal bir. A fő székhely Puy, ugyanazon megyében. — A tagok öszves száma 100 házban körülbelül 600.

6. Angol apáczák. Nevezelöket az alapító nőtül, Maria Ward-tóI 1609-ben vették, ki eredetére Angol volt. Főczél- jok a keresztény leányok nevelése. 1703-ban asz. széktől meg- erősílleltek. A türelmetlenség ugyan őket székhelyeikből kizavarta, s sz. Omerben Hollandia városában találtak menhelyet,— s innen később Olasz-, Franczia-, Német-, Magyarországokban is elterjedtek, sőt hazájokba is visszavetettek. Főhelyök York Angolhonban, öszves számok mintegy 500.

7. Anunciaták. E név alatt azon szüzek gyülekezete ismeretes, melly Genuában Ferrari Victóriától, ki 1562-ben született, az angyali üzenet emlékére alapíltatott, sz. Ágoston szabályaira kötelezvén a szüzeket. Az elméleti élet főczéljok, s Vül-ik Kelemen pápától 1604-ben helyben hagyattak. Fő székhelyük Roma, hol turehine név alatt ismeretesek kék ru25*