Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

o koiiy napuak, inelly a sötétség, s tévelygés fellegit elosztván, áldott sugaraival mindeneket boldogítand. Az ismeretlen Istent nagyobbra kezdék becsülni a föld minden isteneinél, a rabszol­gaság enyhülni, a szenvedők sorsa javulni kezdett, az emberi nem méltósága felöl felvilágosíllalván, örömmel hallá örökbol­dogságra rendeltetését. — Az erények tisztasága mellett kitűnt ezrekben ama győzhetetlen lelki erő, melly őket hítök igazsá­gáért a máglyákra készekké lelte, s már nem a Mars meze­jén nyerendő babérra , hanem fegyver nélkül az igazság szent lanui, s hit hősei dicsőségére vezérlelte. Tiz üldözések szol­gáltak arra , hogy a szent hit diadalát ünnepelhesse. A világ minden kínpadai, s a halál minden kigondolható nemei nem voltak képesek e hit hőseit ingatagokká tenni. Ifjak, öregek, tekintélyes férfiak , nemes nevelésű s érzésű nők a legvirág­zóbb korban fejszékkel szétdaraboltatlak, vadállatok elé vet­tettek , kerékkel s tövissel kínoztaltak, — lenyakaztaltak. Mindezeket mellőzhették volna, ha tömjént gyújtanak a bálvá­nyok oltárai előtt, de az Úr malaszlja munkálódék szívükben, nemes elszántsággal védték, verőkkel pecsételték szent hitöket, hogy nékünk utódaiknak is, ha szükség, példával előmenjenek. A vértanuk vére a kereszténység magva lelt, az egyház meg­alapítva, a’ kereszt a Capitoliumba vive lett, innen terjesz­tendő ezentúl fénysugarait, innen hirdetendő a világnak, hogy a kószál, mellyen az egyház alapíttalolt, a pokol kapuival daczol! Milly különbözők ettől az emberi müvek, melíyek az enyé­szet bélyegét magukon hordozzák, s minden törekvések, mely- lyek események, nevek, tettek örökítésére czéloznak , az idő vasfoga martalékául esnek. Ki hitte volna emberi számítás sze­rint, hogy Ninive városán, mellynek hoszsza három napi járás volt, teljesedjék a rettentő fenyegetés: „Még nyomodra sem találhatni“, hogy a dicső Jeruzsálem leányai még azon enge- delmet is aranynyal veendik meg, hogy hamvait könnyekkel áz­tathassák? — Semiramis függő kertjei oszlopaikról lehányat­tak , Babylon széles falai leromboltattak, Khodus óriási bál­ványát kileuczszáz leve hordta el. A pharosi torony már nem

Next

/
Thumbnails
Contents