Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— XXVIII — kik a hely színén éltek, s állásuk, viszonyaik, nemzeti érdekeiknél fogva a dolgok mibenlétét tudhatták. A hazai érdeknél fogva főleg Magyarhon, s Osztrákbirodalom terjedelmesebben rajzoltatik. — Asia vallási jelen viszonyai több oldalait, egy angol utazó legújabb tapasztalatai után, mellyek a „Religio“ hasábjain is olvashatók voltak, adtam elő. Afrika tespedö, s kevés örvendetest nyújtó állapotát többnyire az ott élő apostol* férfiak tudósításaiból vettem. America uj keresztény évszakát a Spanyol léritök leveleiből, s a Lyoni évkönyvekből is- mértetem. De méltó hálával kell itt említeni Nagys. Simor János apát s ministerialis tanácsos urat is, kinek szívessége, s a jó igyekezet iránti élénk részvéte által több, főleg Osztrákbirodalmat illető adatok birtokába jutottam, valamint az uj világ részében apostoli buzgósággal működő nt. Somogyi Alajos ur kézségét is, ki America s átalában az Angol kalh. birtokok vallási személyzetét s hierarchiai helyzetét szives volt közölni. Ha valaki az első, s az itt megjelent kötet közötti időhézagot mérlegelné, s hosszúnak tartaná, panasza ellen egész nyíltsággal védokot nem hozhatok fel, — a gondviselés tervébe valamint minden halandóknak, úgy az Íróknak is saját életviszonyaik vannak szőve, s az mindenkor imádandó marad, habár ezek mostoháknak tetszenek is, — nem elég mindég bírni akarattal s jó szándékkal: „non enim volentis, neque currentis, sed miserentis est Dei.“ — Magyar egyházi térképét is ígértem Európának, s az Osztrákbirodalomnak; — Lukács ur jeles hazai mérnökünk által ügyesen rajzolva, s általam szöveggel ellátva készen áll mindkettő, de a szives olvasó emlékezni fog, hogy a jótévö részvét reményében volt ígérve, — hitem, nemzetem, hazám érdekében s javára munkálkodni, Írni, dolgozni, minden világi jutalom reménye nélkül, az istentől nyert girát gyümölcsözővé tenni elég jó akaratot s szándékot érzek kebelemben,— de anyagi áldozatokat hányadik magyar Írótól várhatni? miután a romai költő vallomását: ,,et est mihi curta supellex“ a legnagyobb rész magára alkalmazhatja — a gondviselés azonban kifogyhatatlan az eszközök nyitásában, a jó szándék létesítésére, s jöhet idő s alkalom,
