Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

207

rigo néhány apróbb szigetekkel az aegei tengeren fekszik. — A nép nagyobb része nem egyesült görög, t. i. 133,898, egy érsek, 3 püspök és két protopopa alatt. Van 8 száz anglica- nus és presbyterianus angol és 5500 zsidó.

A kalholikusok száma 35 ezerre megy, kik egy érsek s egy püspök állal kormányoztalnak.

Corfui érsek, kinek székhelye Corfu, mellyről az egész sziget is neveztetik. E szigetben a keresztény hit régen el volt terjedve, s csupán sz. Spiridion neve, ki itt hajdan főpásztor volt, az egyház régiségéről meggyőzhet, — s ámbár a katho- likus egyház tagjai számát neveié ez is, a görög szakadás árja azonban ezt is kivetette az egyház kebeléből.

Midőn a Xlll-ik században a Velenczeiek e szigetet elfoglalták, a föpászlori szék felállása biztosítva volt. A fővárosban 16—18 egyházi személy vezérlete alatt 6 ezer kath. van.

Érsek: Nostrano Péter Antal, kineveztetelt Martius 15-én 1830-ban.

Segédpüspökség:

Zante és CepTialonia, egyesülve. E püspökségek szinte a Yelenczei uralom időszakából erednek, hol a kath. egység oltárai e jelen időkig felállanak. Híveinek száma 7—8 ezerig, pap mintegy 8—10 van.

Püspök jelenleg: Lastoria Lajos, kineveztetett November \ én 133!-ben.

XIII.

Görögország.

Ezen uj ország, melly a hajdani fényes Görögbirodalom romjait látszik mutatni, a nyugoli egyháztól a Photius és Ce- rularius Mihály által okozott nagy szakadás részese ugyan nagy részint, de a kath. egység is négy püspök által feutarlatik.

A Londoni tanácskozmányok előtt a Constanlinápolyi patriarcha a rumili görögök metropolitája, valamint a Morea s peloponesusbeliek főnöke a Zantei püspök volt, de mivel az uj