Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

196 —

nyekkel. A föollär megeU van a 3 királyok márványszobra, a templom hajója száz szobron nyugszik. A két torony közül, melly mindegyik ölszáz láb magas leend, csak egyik készült el, másik bevégzése folytatíatik. A többi egyházai közül Kölnnek nevezetes sz. Gersoné, sz. Péteré, mellyben Rubens által festett képe sz. Péter vértanúi halálának nevezetes, sz. Cuni- berté. — Köln születéshelye sz. Brúnónak, és a hires Schall Ádám jesuitának, ki a Pekingi császári udvarnál közkedvességben részesült. E megyében van Kempen, hol a híres Ascela Kempis Tamás i 380-ban született. Aachen, hajdani császári lak, s nagy Károly születéshelye, hol tetemei is letéve vannak.

Érsek-bib ornok: Geissel János, ki segédpüspökség- röl e méltóságra emeltetett Oct. 14. 1845 ben.

Segéd megyék:

1. Trier, megye (Dioec. Treviriens.) A legrégiebb megye Németbirodalomban, melly 1-sö Sylvester pápától 377-ik évben érseki székké emeltetett. A város régiségét kétségbe vonni nem lehet, miután a rómaiak idejében már a kormányzók székhelye volt, azok állítása felelt, kik Abraham idejéig viszik fel a város eredetét, felesleges volna vitatkozni. Az ujabbi polgári viszonyok következtében Porosz hatalom alá jött, s Köln segédmegyéjévé lett.

Yan e megyében 690 plébánia, mellyek közül 634 a porosz hatóság alatt, a többi a szomszéd Oldenburg, és Hessen- Homburg herczegségekben. A hívek száma egy milliót haladja, ezek közül 13,000 Trierben lakik.

Püspök 1842—töl: Arnoldi Vilhelm.

2. Münster, megye (Dioec. Monasleriens.) A müosleri püspöki szék 802ben alapílatoll, III. Leo pápától, s a főpász- lorok sora sz. Ludgerrel kezdődik. Ujabbi viszonyok következtében porosz bírtok lelt, s a Kölni főmegye segédpüspöksége.

A megyében 320 plébánia van, a hívek száma 500,000ct halad, s a székhelyen 22090 lakik. Münslerben éltek az újabb kor hires férfiai, Fürstenberg, Droste, Overberg, Kistemaker, Katerkamp, Kellermann sál. Ugyanitt tért 1800-ban a kalh. egyház kebelébe Gróf Stolberg Fridrik Leopold, ki egyházi tör-