Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

192

herczegasszony a kalh. egyház kebelébe visszatérlek. A katho likusok számára lélezik ez államban:

3. Mainz, megye (Dioec. Mogunt.') székhelye sz. Boni- fácznak, kit Némethon Apostolának lehet nevezni; ötét ll-ik Gergely pápa a Vll-ik században küldötte Némethonba, és III. Gergely méltányolva apostoli működéseit, érsekké és Némelbi- rodalom Prímásává nevezte. A székesegyház mindekkoráig Né- melhon egyik főékessége. Itt született a nyomda feltalálója Gut- tenberg. — Ingelheimban tért az első Dán király Harald a keresztény hitre, keresztaljjá Lajos császár volt. — Van e megye kebelében Gieszenben kalh. egyetem, hol sok jeles férfiak tanszéket foglaltak.

A püspöki székhely különben már a Rómaiak idejében Muguncia név alatt ismeretes volt, s már első században voltak, a hagyomány szerint itt keresztények, sőt a föpászlorok sorát is már az első században Sz. Crescens nyitotta meg, s miután sz. Bonifácz a VIII-ik században apostoli buzgósága középpontjául választotta, a némethoni egyházak közölt is első rangra emeltetett, s joghatósága Cseh, Porosz, Szász, Morva országokra kiterjeded, s még az utóbbi időkben is, miután több püspöki megyék fömegyékké lettek, 43 segédmegyék metropo- litai hatalma alatt maradtak. De valamint keleten a legfényesebb székek, saját bűneik miatt elenyésztek, úgy nyugolnak eme fénypontja élő tanúsággá vált a jelen s utókorra, mert e jeles érseki megye, melly még 1790-ben 406 plébániát számítolt, jelenben 148 at foglal határában, mellyekben 180,000 híveket, s a székhely maga 30,000et számlál. A püspöki széken Kaiser Péter Leopold halála óla a tudós Ketteler fénylik.

F) Hessen-Cassel herczegség.

Nagyobb része e fejedelemségnek is a protestáns felekezetekhez tartozik, miután 525,412 lakosai evangélikusok, mem- moniták, ágostai s helvét vallásuak. Az uralkodó ház szinte az utóbbi valláshoz tartozik, ámbár még a múlt században Frid- rik, a herczegi méltóság örököse a katholikus egyház ke-