Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

189

a mainczi fömegye hatósága alá tartozott, később saját halárából keletkezvén a bambergi főmegye, ennek segédmegyéje lelt. A XVI-ik századi hitszakadás idejekor e megyéhez 930 plébánia tartozott, mellyből jelenleg 450 áll fen, sa megyében ugyan 460,000, a székhelyen 20,000 híveket számlál 700 egyházi személy lelki vezérlete alatt.

Püspök: Stahl György Antal, született 1805-ben.

3. Speyer, megye (Dioec. Spirensis.) Már a 4 ik században a Sardieai zsinatban említetik Jesses speyeri püspök, melly akkor ,Augusta Nemetum1 nevet viselt, miből a püspöki szék ösrégiségét következtethetni. A rómaiak uralma alatt ,Germania prima‘-hoz számilatván, egyházi tekintetben a main/.i főmegyéhez tartozott, ujabbi szerződés nyomán polgári tekintetben Bajor uralom alá jutván, egyházilag a bambergi fömegy íhez csa- toltatolt. A megye 207 plébániában 510,000 hivel számlál, a székhely 8000 lakos között 3000 katholikust. A székesegyházban van több német császár u. m. habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Fiilöp*, Austriai Albert sat. örök nyugalomra letéve. E megyében van Zweibrücken (Bipontum) a császárok hajdani székhelye.

Püspök 1844 óta: Silneslri Domokos.

Bajorország öszveseu, Weisz tudósítása szerint ,Katholik1

nevii jeles folyóiratban: 191 esperességet és 2774 plébániát számlál *).

B) Baden nagyherczegség.

A badeni nagyherczegség lakóinak többsége a katholika egyházhoz tartozik. Ezek száma ugyan is lesz SI0,330at, a protestánsoké 377,530. A memmonitáké 1413.

Baden, a nagyherczegség, Würlembcrg országgal, Hessen, Nassau és Hohenzollern Herczegségekkel, Frankfurt szabad váftj L. Jon ii. Frid. Schannat. Hisl. Episc. Vormat. 1734. cap. III. p. 61. Annales, Franc. T. II. p. 9. — Schematism der Geistlichkeit von Mürtchen-Frejsing 1835.