Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

— 187

Altötliny, nielly némethoni Loretlónak is neveztetik, s a hová évenként 130,000 zarándok ájfatoskodik, itt van a 30 éves háborúból ismeretes Tilly sírköve is. — Slranbingbanorzsolyaszü/ek.

Püspök: llofstádter Henrik, kinevezi. Dec. 13. 1839.

2. Augsburg, megye (Dioec. Augustana). A legiégiebb megyéi közé tartozik a német birodalomnak, hol már 618-ik évben sz. Sozimus mint első püspök ismeretes, s a melly nem különben sz. Ulrik által híressé lön. — A város, melly a Lech viz partján fekszik, a püspök s káptalan székhelye, hol 30,000 lakos közül fele a.kath. egyházhoz tartozik. A székesegyház sz. Ulrik tiszteletére van szentelve, s újabb időben a király sz. Benedekiek számára itt kolostort épített.

A megyében 807 plébánia vagyon, mellyekben a hívek száma 590,000re megy s 1400 egyházi személy által látlalik el. — E megyéhez tartozik Neuburg, hol jeles udvari s Jesuila templom van. Aichach, hol a hajdani Wittelsbach, jelenleg királyi család fénylakáuak romjai láthatók. Otlobeuern sz. Benedekiek kolostoráról nevezetes.

Püspök: Richra% Péter, Spcyerböl áttételeit November 21-én 1836.

3. Reyensbury, megye (Dioec. Ualisbonens.) A legrégiebb egyházi évkönyvek emlékeznek ugyan a Il-dik Rhetia püspöki székéről, a hagyomány szerint azonban Paulinus volt első, ki Severin, Ravennai püspök által 470-ben regensburgi föpász- torrá szenteltetett, kit követett 490-ben Lupus, a Slávok apostola. Midőn tehát sz. Bonifáczról olvassuk, hogy 740-ben Ga- ribaldot itt püspökké szentelte, nem úgy értendő, mintha e régi, s K. U. születése után 14-ik évben alapított város ekkor fogadott volna először kebelébe föpászlort.

Hajdan e megye felette tcrjedelt vala, s Csehországot is nagy részint magában foglalta, Sz. Wolfgang idejéig, ki alatt a X-ik század 2-ik felében Csehország elválasztalolt, s Prágában saját püspöki széket nyert. Nem különben hajdan a római sz. szék hatósága alá tartozott, jelenben a müncheni főegyház hatósága alá tartozik. E megye főpásztori székét ékesilette sz. Erneram, Sz. Wolfgang, Nagy Albert, se folyó században Sai-