Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 185 — ágostai s regensburgi megye. Il-ik a Bambergi, mellyhez az Eichstädli, Würzburgi, Spcyeri megye tartozik. A tizenhatodik századi hitszakadás színhelye nagy részint Bajorhon vala. Luther ennek szerzője ugyan nem bajorhoni volt, de az első fellépés a világhalalom részéről, Vormsban, jelenleg bajorhoni püspöki székhelyen történt 1521-ben, hol Lutherre birodalmi száműzetés rendeltetett Károly császár állal, melly ellen a Wartburgi vár, Eisenach mellett, lelt men- helye. — Ugyan azon évben Xürnbergben tartatott birodalmi gyűlés, hol Vl-ik Hadrián pápa követe is, Chieregali jelen volt, de e gyűlés inkább a római szék reformjával, a német birodalom nehézségeivel, mint Luther száműzetésének végrehajtásával foglalkozott. — Ugyanitt tartatott 1524-ben ismét birodalmi gyűlés, hová Yll-ik Kelemen pápa Campegio köveiét küldé, Luther személyének s tanainak üldözése itt ismét elhatároztatott, sőt ugyan azon évben Regensburgban Ferdinand föher- czeg, Vilhelm és Lajos bajor herczegek közölt egyesség köttetett a kalh egyház s hit védelmére, — a hesseni herczeg Fü- löp, és szász herczeg János között hasonló szövetség Luther védelmére köttetett Torgauban 1526ban, mellyhez Mecklenburg, Anhalt, Mansfeld, Porosz, Braunschweig és Magdeburg tartományok is járultak, s az első vallási megoszlás a német birodalomban megtörtént.— Speyer, bajorhoni város, hol 1526ban ismét birodalmi gyűlés tartatván, a közönbösség elve elfogadtatott, sőt ugyanitt, midőn 1529-ben több fejedelmek a mise s isteni szolgálatnál gyakorlandó szertartásokat megtartandóknak állítanak, mások ellene szóltak, s Protestáns névvel különböztettek meg. Augsburg bajorhoni város volt végre, hol a hitszakadás nyilvános hitvallással kimondatott 1530-ban, valamint a vallási béke is 25 év múlva megállapitatott *). A hierarchiai szerkezet Bajorországban következő: I. München- Freising, főmegye (Archi-Uioec. Monacensis *) Sleidan, Iit». VI. — Pallavicini Storia del Cone, di Trento lib. III. c. 3. — Hase libri Sjnib. evangelicor. Lips. 1837. — A1 zog, Kirchengeschichte II. Hálfle. S. 781.
