Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
í. Fogaras-Gyulafejérvár, fömegye g. sz. (ADioec. Fo- gárasiens. et Alba-Carolin. G. R.) Az elnevezés a hajdani viszonyokból keletkezeit kétség nélkül; említve volt ugyan is, hogy az oláh népnek már a leg- régiebb időkben Gyulafejérvárott érseke volt, de nem csak a székhely változott idővel, s elsőben Fogarasra, innen Balás- falvára áltétetett, XII. Incze megerősítésénél fogva megmaradván a ,Fogaras megye' nevezet, hanem az érseki méltóság is, végenyészelre jutván a hatósága alatt levő megyék, püspökire szállott alá, még IX. Pilis által a hajdani fény visszaadalolt. A káptalan áll 7 tagból, kiknek czimei: nagyprépost, olvasó, éneklő, őr-, iskolai, irodai (chartophylax) s hittani kanonok. Érsek: nmélt. Sterka-Sulucz Sándor. A megye eddig felelte nagy terjedelmű volt, hét Dékán- ságban ugyan is 72 föesperesség, s ezekben 1345 plébánia volt *), miként osztatott fel az újabb rendelet nyomán, még eddig köz- tudomásra nem jutott. Segédmegyéi: Nagyvárad, Lugos és Szamosujvár megye. A két elsőről, mint Magyarország területén fekvőről, a kalocsai érsektartomány után van az ismertetés közölve, itt tehát említendő : Szamosujvár megye g. sz. (Dioec. Armenopolitana GR.) Szamosujvár, éjszaki Erdélynek hajdani jeles városa, mellyben már 1700-ban az örmény kalholikusok számára plébánia állitatott, 1825-ben pedig a latin szertartásuak is plébániát nyertek**). Az erdélyi megyének pedig 17 hajdani dékánságai közül egy volt Szamosujvár **). Legújabb időkig belső Szolnok föesperesi kerületbe kebelezve volt, hol az örmény kalh. számára sz. Háromság, Boldogasszony és sz. Kereszt temploma van, s az örmény kalh. száma 2311-et tesz, — a latin szertartásuak — 173 — #) L. Schemat. Dioec. Fogaras. do a. 1835. — **) Schematism. Dioec. Transylv. végen: Index Chronologicus erectarum Parochiarum. — ***) L. Pray Hierarch. P. II. p. 251. Jos. Benkő Transylv, p. 162.
