Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
- 163 — Schavniki, Felkai, Késmarki, Dunaveczi, Lublói, felső-, közép-, alsó-árvai, felső-, közép-, alsó-liptói. A megyében van 162 plébánia, 220 pap, 218,725 kalh. A szerzetes rendekből: Premontreiek vannak : Lőtsén; Ajtatosrendüek: Podolinban, Rosenbergen, Minoriták: Lőtsén, Quiutoforumban; sz. Ferencziek: Okolitsnán, Trsztenán; Irgalmatok: Szepes-Várallján. Első püspöke e megyének volt Szalbeck Károly, váczi nagyprépostból nevezve, jelenkor Zabojszky László püspök ő mell. őrködik e megyén. Magyarország területén fekszik még két görög kalh. megye, Lugos és Nagyvárad, ámbár ö szentsége IX-ik Pius által az Erdélybe kebelezett Fogaras-Gyulafejérvár érseki méltóságra emeltetvén, ennek metropolitai jogához tartozik *). Mindkettő ismertetését tehát végezetül ide csatolom. 1. Lugos, megye g. sz. CDioec. Lugos. GR.) E városban ö szentsége IX. Pius pápa 1853-ik évi Dec. 19-én tartott allo- cutiója nyomán görög kalh. püspökség, azoláh-kath. számára, a Fogaras-Gyulafehérvári érsekségtől való függéssel alapítta- tolt. Fekszik a Temesi Bánátban, különösen Krassó megyében, mellynek különben is politikai székhelye. Lakosai oláhok és németek, népessége 5744, kik közölt 1358 kalh. Van itt kalh. plébánia templom, s Minorita szerzetes zárda. Hajdan nevezetes vára régen elpusztult. Területe a megyének nincs meg határozva. Első föpászlornak Dobra Sándor, uváradi g.-kalh. székeskáptalani primicerius lön Mart. 17-én 1854-ben kinevezve. 2. Nagyvárad, megye g. sz. (Dioec. MVárad. GR.) Várad görög szertarlásu megyét M. Terézia alapította. 1776-ig a váradi latin szertartásu püspökök az egyesült oláh népességet is igazgatták; — Gsáky Imre, váradi püspök idejében ki í 702-töl harmincz év folytáig kormányozta e megyét, Nenadovich Vincze aradi nem egyesült püspök az oláh népsé*) L. Religio, 1854. évi első félévi folvain 5. Sz. 11*
