Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 137 — miekre azon eredménye lett, hogy a királyné rendes lakhelyévé tételeit, püspökséggel és káptalannal felékesílelelt, a székegyház királyné templomának neveztetelt, a lakosok királyi udvarnokok lellek, — továbbá, a veszprémi nemesség leányai nevelésére sz. István apácza kolostort épíletelt, az úgy nevezett Veszprémi völgyben, mellyben sz. Margit IV. Béla leánya is neveltetett , s később a nyulak szigeti kolostor fejedelem asszonya lett. Jövedelműi a kolostornak Vörösberény adomá- nyozlalolt. Itt neveltetett sz. Imre is, ki a templom alatt levő sz. György kápolnájában örök szüzességet fogadott A püspökség alapító levele, ugyan azon évben, mellyben a pécsi s győri megyéé, költ 1009-ben Sólyban, sz. István első vértanú kápolnája mellett , s területébe Somogy , Zala , Veszprém, Pilis megye tartozott, mind addig, míg 1776ban a Fehérvári püspökség e megye területéből kiszakítanék. A püspöki birtok már sz. István által ugyan oklevelében említetik, de ez sz. László állal 1082-ik évben kiadott oklevele erejénél fogva tetemesen szaporodott. Ezen oklevél hitelességét Pál országbíró 1338-ban, János veszprémi püspök kérelmére megerősítette ***J. A veszprémi püspök két nevezetes előjoggal diszesíle- lelt fel, t. i. a királynékat koronázhatási joggal birt, s ugyanazok Cancellárja volt. Miután a jogok majd elavultak, Zsig- mond 1425-ben mind a kettőt megerősítette királyi oklevéllel , s midőn Zsigmond leánya Erzsébet, Albert neje, megkoronáz- latnék, vetélkedés lámadl ugyan az eszlergami érsek s veszprémi püspök között, de köz egyetértéssel elintéztetett, s a veszprémi püspökök joga II. Ulászló által 1502-ben ismét meg- erösítefett f). Az ozmán pusztítások korszakában, Veszprém is 1552- *) **) ***) *) L. Katona I, 145. et Sequ. Fényes, Magyarország ájlap. I, 433. Pray Hierarch. 1, 260.— Novotny Sciagraph. II, 52. — **) Katona I, 148. lapon az okiralort, egy példány nyomán 1008-ra teszi, de a többi idézett irók mind 1009-re teszik az a- lapilási oklevél évét. Soly, hihetőleg Zircz melletti helység ***) L. Pray I, 277. — |) Ugyanott 289. lap.
