Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
127 — Ilivel Fejérvárolt püspöki székel alapítván, VI. Pilis romai pápa beleegyezésével, ugyanazon évben Aug. 20-án első püspökké Nagy Ignác% veszprémi éneklő kanonok nevezleltvén, a nép nagy örömével bevezettetett *). A főpászlor jövedelme a fejérvári préposlság. A káptalan, melly hajdan társas káptalan volt, ugyanazon évben, mellyben a megye alapPfatolt, székes káptalanná emeltetett; tagjait hat valóságos, hal czímzeíes kanonok képezi; alapítási javadalmai a komáromi jesuita társulat bírta öl falu szolgál. Horváth János fejérvári püspök kérelmére 1831-ben a káptalan díszítményt nyert, melly Sszeglelü keresztből, sz. István képével, áll. 1841-ben B. Barkóczy László püspök felterjesztésére a káptalan két taggal nagyobbíttatolt **). Van e megyében : Pilis, visegrádi sz. Endre, vértes Keresztár, Buda melletti Szigeti Mihály főangyal, Báczkevi, duna szigeti Jakab, Ercsi, Báthi apátság;—Fejérvár, sz. Miklós Fejérvár falain kívül, nyulszigeti Mihály föangyal, Buda, Zsam- bék, s fejérvári őrség (Custodialus Albensis) prépostság. Ez utóbbinak javait 1807 óta az ajtatos Rend bírja. Feloszlatik e megye két főesperességre, székesegyházi s budaira ; az elsőben van 7 esperesi kerület: fejérvári felső, — fejérvári alsó, csákvári, váali, adonyi, bicskei, érdi kerület, — a budai föesperességben: szigeti, felsőbudai, alsóbudai kerület. A plébániák száma 82, a kath- híveké 152,645. A szerzetes rendekből Cistcrciták vannak : Fejérvárolt. Sz. Ferencziek Máriatartományból, Fejérvárolt, Capucinusok : Moorba. E menyében XVI. Gergely pápa által megerősített, s búcsúkkal megajándékozott, sz. Mária szive társulat lélezik, melly a székhelyen a magyarok nagy uszonya tiszteletére felállitatt- ván, rövid idő alatt számos megyei plébániákban, mellyek: Tárnok, Budakesz, Adony, Bodajk, Csákvár, C^ókakeöi, *) L. Katona 34, 872. **). L. Schematism. Dioec. Alba-Re^al. de a. 1350. p. 7 et tegry. ***) L. Schem. Dioec. Alba-Regal de a. 1850. p. 94.
