Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
100 — répában rendkívüli torlénelek korszaka volt, melly miudeu po litikai felszámítást túlszárnyalt. Örvendetes és szomorú hírek annyira váltogatták egymást, miszerint az ember kénytelen volt egy felsőbb hatalom működését ismerni, melly ellenállhatatlanul majd édes , majd keserű élelperczekel osztogat. IX. Pius ö szentsége, kinek a mozgalmak közepette a keserűség poharát szinte csordultig ki kelle üríteni Mart. 30-ki nyilatkozatában ünnepélyesen bevallotta: „Azon események, mellyeket az utóbbi kél hónap olly sebesen látott egymás után, és szoros iánczolalokban legördülni, nem emberek müve. Jaj annak, a ki az Ur szózatát nem hallja e viharban! — Jaj az emberi gőgnek, ha bár milly egyes ember hibáinak vagy érdemeinek tulajdonítja ezen álmélkodásra méltó változásokat a helyeit, hogy az isteni gondviselés titkos czéljait imádná bennök.“ — Az egyház és vallás ellen mérges nyilak röpittettek, — s mégis en- uek örjei, ha megtámadott igazaik törvényes védelmére léplek, a setétség fiainak bélyegeztettek, pedig a törvényes önigazolás minden megtámadott félnek joga és kötelessége, főleg akkor, midőn nem is saját ügye, hanem a gondjára bízott hithagyomány érdeke kívánja. — E korszak is talált a gyengék soraiban férfiakat, kik az egyház s vallás szent igazait köröm- szakadtig védelmezni tudták a nélkül, hogy mulasztott honfiú kötelességek, vagy épen honárulás vétségébe keverednének, kik éber figyelemmel kísérték az egyház és vallás érdekeit, s hol a szükség hozta magával, megtettek ezek védelmére, mit a körülmények tenni engedtek, kiknek keblében lángolt a hazaszeretete, de nem kevésbé gyúladt szívok az egyház és vallás szcreletére, kik jó hazafiak s jó keresztények tudtak lenni, s ez a jelen s utókor előtt kielégítő védelmök, — ez a kath. clerus fényoldala a viharos korszakban! De még fényesebb tényben láttuk igazolva a magyarhoni püspöki kart, midőn egyházi tanácskozmáuyia egybegyülni 1850 ik év Aug. 24-ére, s a regeneratio elemeit gondosan összegyűjteni szemléltük Esztergámban. A lanácskozmány tárgyait ismertetni annál inkább szükséges, minél örvendetesebb tudomásul szolgálnak, hogy azok újabbi egyházviszonyaink -mindannyi sarkpontjai. Jeles