Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

— 89

lése óta kalauza volt, ösvényét az üdvhozó révpart felé nem irányozza. Az egyház küzdelem közölt születtetett ugyan már kezdelben, fájdalom közt szülte fiait századokig, sőt világ kezdetétől harczot vívott a pokol a meny ellen, de soha keserílöbb, s veszélyesebb küzdelme nem lehet, mint midőn saját szülötteiről panaszolni kénytelen, hogy ,.fiai hurc%olnak saját anyjok ellenmert midőn a kormánypolczra felvergödhelő hitetlenség a felekezetek engesztelhetetlen ostroma, a sajtó visszaélései, a napi események lázas rohama csak győzelmi babérokat készítenek az egyháznak; a saját soraiban, saját fiai közölt keletkező mégha- sonlás, elvtelenség, romlottság s egyháziatlanság nem csak ho- mályosító szenynyel hoz reá, hanem ezen szörnyetegek csirájában a végenyészet előjeleit is mutatja. S illy szomorító nap előhajnalára látszott a Magyaregyház virradni. — De ha a világ kormányában Isten végheletlen bölcsessége szerint a vészt rejlő eseményeket is egyháza igazolására, s dicsőítésére szokta irányozni, ha a téveszméket is azon szélsőségig engedi fejlődni, midőn a tátongó örvény maga mutatja, mit rejt méhében, igy történt hazánkban is, hogy a téveszmék, s hibás elvek elöliar- czosai a rendszeresen fejlődött, s végtére egész iszonyatosságokban előállott végkövetkezméuyek által szoríltatva, azokat egészen vagy részben tagadnák, s a társadalom megmentése érdekében a kath. egyház olly anynyira gúnyolt s üldözött nézetei, elvei s intézményeihez folyamodnának. — Európa területét erőszakos rázkódtatások ingatták meg, s ezek hord- ereje a magyarföldre is terhesük. Látnokai beszéltének néki balgalagságokal és bolondságokat, hogy a romlás örvényébo mártsák,— s sokaknál hitelre találtak. Pedig ha az ábrándok helyett tényeket keresünk, mint hazai Írónk jelesül ecsetelte: „Magyarország az anyagi s szellemi fejlésnek azon magas fokán, mellyen azt 1848 elölt szemléltük, nyolcz százados európai léteiének egyik szakában sem állott. Az alkotmányos élet történeteinkben eddig ismeretlen élénkségre emelkedett. A honi ipar, kereskedés, művészet, tudomány pár tizedek alatt minden ágaikban bámulatos gyorsasággal mentek elő. Városaink virágzásnak indultak. Pest óriási emelkedő-