Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
ban egészen új időből származik, sőt metropolitan- széke is, mellyuek hatósága alá több olasz ajkú népek is neveltettek. Illyricum területén az összes népszám újabb öszveirás szerint, 1,138,000, kik közül 1,117,420 kath. 740 szakadár görög, 40 örmény, 3000 zsidó, 16,000 protestáns németek. A hierarchiai szerkezet következő: Qörz, fömegye (Archi-Dioec. Goriciens.) E főmegye 1751-ben alapíttatott, s eredetét a hajdani Patriarchai szék Grado s később Aquileja végenyészelének köszönheti. E város ugyanis, melly fénye s gazdagsága tekintetéből második Hómának neveztetett, jelenleg kisded helység, melly alig 2000 lakost számlál. Az istriai püspökök, s aquilejai Pátriárkák sza- kadársága az 5-ik századból ismeretes, kiket I-ső Gergely pápának sikerült az egyházi egyességre visszavezetni. A patriarchai méltóság ugyan Velenczének adatott, de ugyan e területből alakult a görzi cgyházlartomány, mellynek feje érsek, s melropolita. A Görzi főmegye 150 plébániát számlál, a hívek száma 200,000, a székhelyen közülök 9000 lakik. Érseki szék üres. Segédmegyék: 1. Laibach (l)ioec. Labacens.) E püspöki székhely né- mellyek szerint a hajdani Aemona, melly Islriához tartozván, az aquilejai Patriarcha hatósága alatt állott. — Annyi bizonyos, hogy Laibach jelenleg kitűnő város, Carniolia főhelye, s 1460-ban III ik Fridrik császár kívánságára H-ík Pius pápa által püspöki székkel ékesíttetett. Van a megyében 297 plébánia, s a hívek száma 460,000-re tétetik, kik közül 12,000 a székhelyen lakik. 2. Parenzo és Pola (JJioec. Parent, et PolensO Ezen egyesült megye Pola város állal az egyházi ősrégiséghez csa^- toltattatik , miután e város lakói keletről a Kaukázus vidékeiről, mint jövevények telepedtek meg, s a Rómaiak alatt a város „Julia pietas“ név alatt volt ismeretes Parenzo a Yl-ik században alapíttatott, s Aquileja hatósága alá tartozott, s ezen patriarchai szék megszűnvén Görzhöz 1751 ben csatollatolf. Az — 85 —
