Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
77 — bői 1072-ik évben Ill-ik Sándor pápa állal alakíttatott. Püspöki székhelylyé elsőben Gurk város választatott, később a tartomány fővárosában Klagenfurtban áthelyeztetett. Van a Gurki megyében 270 plébánia, a hívek száma közel 240,000, kik közül 12,000 Klagenfurtban lakik. Püspök: Lidmanszky Albert. 6. Lavant (Dioec. Lavantina). A lavanti megyének alapítása szinte azon körülményből eredt, mint a gurki megyéé. Felette nagy kiterjedése miatt a salzburgi megye felosztatván, ebből alakíttatott Il-ile Eberhard salzburgi érsek idejében 1226-ban a lavanti megye, melly Karinthia nyugoti részét foglalja magában. A püspöki székhely elsőben Lavant volt, később Sz. Andrásba átlétetelt, s mindeddig itt létezik, a lavanti völgyben. Van e megyében 200 plébánia, s a hívek száma 250,000-re rúg, kik közül 2000 Sz. Andrásban lakik. E megyei püspökök sorát ékesítette a híres Stobaeus György, ki a XVIik században nem csak Karinthia királyi helytartója volt, hanem nagyfonlosságú követségeket végezvén, az egyháznak, s államnak felette nagy hasznot tett. Jelenleg püspök: Schlomchek Antal. F) Csehország. A nép nagyobb része Csehországban a kath. egyház kebelében létezik, melly 1 érseki megyét és 3 segédmegyét számlál. A hívek összes száma 3,667,374-re tétetik. A hierarchiai szerkezet következő: Prága, főmegye CArchi Dioec. Prägens.) A népvándorlások után Csehország is az Evangéliummal megismerkedvén, az ország fővárosának alapja , Libussa herczegaszszony által tétetett. De ámbár a keresztények nem kis számmal voltak, kezdetben a Regensburgi megye egyházi hatósága alá tartoztak, sz. Wolfgang idejéig, midőn Boleslav király 791-ben Prágában püspöki széket alapított. Az új megye kezdetben Maynz inetropolitai joghatóságát tisztelte, mig 1341-ben Xlí-ik Benedek Pápa állal kiváltságos megyévé tétetett, Vl-ik Kelemen
