Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 68 A) Osztrák Főherezegség. Az osztrák birodalom, az ö népei szerint, négy fö néptörzsökre oszlathatik fel: 1) Német, 2) Magyar, 3) Olasz és 4) Sláv néptörzsökre; — mindegyik közé vannak vegyítve, nemzetiségre mint vallásra különböző lörzsökök, s azért a felosztás csupán a többségen alapul. Az olasz népfajról, menynyire az Osztrák birodalomhoz tartozik, Velencze s Lombard- országban volt említés, — se népközli egyházi kormány, mint helyzetre a déli Europa, s Olasz birtokok közé számítandó, ugyanott rajzoltatott. A mayyar népfaj, Magyar s Erdélyország- ban honos, — s hozzá hierarchiai, mint politicai tekintetben Horváth, Dalmát, s Tótország is tartozik. A német népfaj Os- trák főherczegségben, Steyer, Carinlhia s Carniolia, Tyrol grófságban, — a Slav népfaj Cseh, Gács, Morvaországban képezi a többes számot. Ostrák főherczegség, német eredeti jelentését a szónak tekintve, a keletiek birodalma (Öster-Reich) s valólag első hatalmasság, Europa kalhol. császársága, s a hajdani római császárságnak emléke, s képviselője. — Valódi dicsősége nem annyira a földterületén, melly csak 565 □ mértföld, nem is lakosai számán, melly 2,800,000 körülbelöl, mint hatalmán alapszik. — Politikai feloszlása szerint két fő részt foglal: í. Ennsi alsó tartományt, II. Ennsi felső tartományt; az Ennsi alsó tartomány négy kerületet: alsó Wienerwaldi, felső Wie- nerwaldi, alsó Manhartsbergi, s felső Manhartsbergi kerületet; — az Ennsi felső tartomány: Hausruchi, Muhli, Trauni, és ínn kerületet foglalja. Az Ennsi alsó tartomány képezte hajdan az Auslriai marchiáf, Cvagy is határőrséget), a felső tartomány Bajorhonhoz tartozott, — az alsóban Frankok s Rajnaiak laklak, a fölsőben Bojoárok, vagy a mostani Bajorok, s e különbség mindeddig sem enyészett el egészen. Az egyházi szerkezet mind a két tartományt egybefoglalja, s egy főmegyéből, Becsben, — s két segédmegyéből sz. Hyppolitban s Linczben áll.
