Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
43 — Roma Isteneinek egész seregével, a hadedzett férfiak ezreivel, a bibor fényével nem vala képes, a kereszt győzelmét fentar- tani, s azt akadályozni, hogy az Istenek lakhelyét, az egy, igaz, de a nagy rész előtt még ismeretlen Isten el ne foglalja. Az álhalalosságé ugyan is a győzelem, s sz. Péter utódjai közül számosán a kinpadon végezték inkább éllöket, mintsem a reájok bízott kincs érzésében hűtleneknek találtassanak. Nem csak az első században pecsételték hilöket vértanúi halállal, hanem a következő századokban is számosán voltak, kik kitűnő erényeikért a mennyei ország polgárai közé a vitézlő egyház által számítanak. Az egyház ugyan is több mint hetvenet számit a pápák közül a szentek sorában, s nevöket s dicső tetteiket évenkint ünnepli. Ugyanezek sorában észrevehető, hogy ö előtte nincs Szily- tya vagy barbár, nincs zsidó és pogány, hanem a ki hivatta- tik mint Áron, az az ö nagy családjának feje. Mert közülök mások Ásia és Afrika meleg öve alól költöztek a keresztény fővárosba, mások a püspöki, mások az áldozári, vagy szerzetes karból választattak. Sz. Péter például, Galileából, utódja Linus (69. év.) Casenából, Anicet Cl67. év.} Siriából, Eleu- ther (179. év.) Görögországból, I. Yiclor (194. év.) Afrikából, II. Sixtus (260. év.) Albániából, Cajus (263. év.) Dalmatiá- ból, I. Theodosius (642. év.) Jerusalemból, IX. István (939. év.) és Vik Gergely (986. év.) Némethonból, II. Damasus (1048. év.) Bajorországból, IX. Gergely (1049. év.) Alsatiá- ból IVik Hadrián (1154. év.) Angolyországból, III. Calixtus (1409. év.) Spanyolhonból, Ylik Hadrián ( 522. év.) Hollandiából sat. eredlek, s az apostoli székre emeltettek. A pápák nevezetes tetteit csak fő vonalokban is elő sorolni nem feladata ugyan e munkának, de névsora több idézetek miatt is nem leend érdektelen, azon év említésével, melly- ben az egyház kormányát átvették: