Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
lenni Roma-, Olaszhon- és Európából pápa nélkül. Jó, csak ezt mondandjuk még: mély fájdalommal láttuk, hogy vallásos emberek, őszinte keresztények, siralmas önámitásokra ragadtatnak, készek lévén ezen roppant kérdéseket könnyelmű tollvonással eldönteni; láttuk a tudatlanok vitatkozása-, és a leg— vesszélycsb nyilvánosságnak konczul dobatni a legszemtelenebb eszméket láttuk az elme ki nem fejezhető elfogultságával föl- áldoztatni érdekeket és elveket, mellyeket a zsinatban összegyűlt püspökök csak remegve fognának megérinteni, s miként a templom oszlopait, ezeket is megrenditni iszonyodnának! Kétségkívül a romai anyaszenlegyház függve maradhat az ég és föld közölt, és lehet, hogy itt alant mije se legyen, mihez ragaszkodjék, azon láthatatlan kéznél, a mclly állal fön- tarlalik; kétségkívül megtörténhetik, hogy mig a rókáknak barlangjaik, az égi madaraknak fészkök van , Jézus Krisztus helytartója apostoli zarándokságában, mikint egykor maga az Ur Jézus, ne bírjon egy követ, mellvre fejét lehajtsa. Máté 8, 20 De hitfeleim közöl azok, kik illynemü gondolatukat forgatnak eszükben, engedjék meg mondanom nekik, hogy ők a dolgot a transcendenlalis bölcselet szemeivel nézik. Szinte bizonyosak lévén, hogy utolsó órájokban egy menedéket és papot talá- landnak, ki rájok a végső áldást adandja, —nagyon is elfelejtették milly nagy, milly roppant érdekek fognának veszélyezlelni hasonló viszontagságok által; és a szeretet, a lelkiis- merel kötelességül teszi nekik, hogy olly hideg vérrel ne fogadják a balcsillagzatu jövőt, inellyet a romai egyház szerencsétlenségei Romának, Olaszhonnak, egész Európának, gyermekeik- és unokáiknak készítenének. Nem, nem: mindnyájunknak okulnunk kell az isteni gondviseléstől adott leczkén, és azon villámcsapásokon, mellyek által felébresztettünk. Végtére kell, hogy annyi nyugtalanság és kínok, annyi tévedések és kalandos eszmék után, midőn a föld inog és fut lábaink alatt, valahára visszatérjünk az igaz elvekhez! Kell, hogy a rend örök törvényeinek újra hódoljunk; kell, hogy megint a társadalom megszeghetlen és lényeges föltételeihez ragaszkodjunk. Ismerjük el, hogy e fejedelemség-
