Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

elmerülve, ő nem tartolta meg magának kizárólag a világosságot ;ö azt mindenüvé szétsugározlalta; ő a nemzetek’ előítéletei által emelt korlátokat lerontotta; erkölcseinket megszelídíteni, tudatlanságunkból kiszabadítani, durva vagy szilaj szokásainkból kiragadni törekedett. ,Egyedül Károly uralkodása11 mond tovább Voltaire, ,birt a finomság némi fényével, melly valószínűleg romai utjának volt gyümölcse. Átalánosan elismert dolog, hogy Europa a szent-széknek köszöni polgáriasodását, legjobb törvényeinek egy részét, és majdnem minden tudományát és művészetét.4

Igazat szólva, az egyház volt oktatója az emberi-nemnek: általa neveltetett, világosittalolt fel, nemesittetelt megválóban; mint heves gyermeket bölcsejében ápolta; mint indulatos, szilaj, fékezhetlen ifjonczot ö telte engedékennyé, ő polgárosította, finomította, vezette férfikorában; ő volt, ismételve mondom, az ö oktatója és anyja.

Nem különösen esik-e észrevennünk, milly nagy hálátlansággal élveztelnek általunk ezen jótéteményei ? Az evangélium világossága, melly sugárait szivünkben és a világon szüntelen ömledezteti, ezen jótékony világosság közöttünk lebeg, minket minden oldalról átölel; szinte tudtunk nélkül hatott be intézményeink- és törvényeinkbe, erkölcseink-és legközönségesb szokásainkba, köz- és magány-jogunkba, tudományunk és irodalmunkba, szóval mindenüvé! És mégis vannak emberek, kik ezen gazdag örökséget*) gyalázzák és megvetik, mellyböl élődnek, a nélkül hogy tudnák! Ők elfelejtik, hogy az egyháznak most is, valamint mindenkor, feladata, minket a jelen és örök élet legfontosabb titkaira tanítani, s hogy vele szemközt mingig fiatalok, mindig gyermekek vagyunk; elfelejtik, hogy csak az egyháznak vannak törvényei az emberiség minden szükségeire, vigasztalásai minden fájdalmára , tanításai a sors minden változataira, és csalhatlan titokszerei a világ biz*) Valóban nem tudom, miért akarják a bölcsészet előhaladásának

tulajdonítani a könyveinkben foglalt szép erkölcstanokat.---------Ezen erkölcstan előbb volt keresztény, mint bölcsészeti.---------Mindez előbb foglaltatott az evangélium-, mint sem könyveinkben.