Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

- 32 ­központját alkotná, központja mégis a nemzetiségnek, mert egyszersmind vallási központul is szolgál. Miért nem lőnek a milánóiak sem spanyolok-, sem néme­tekké? Miért nem lön Velencze, nagy hatalma korszakában, sem görög, sem dalmát, sem szláv hatalommá, habár több bir­toka volt az adriai tengeren túl mint innen? Miért nem lön a franczia nyelvű fejedelmektől kormányzott Piemont még inkább francziává? Miért nem ölté magára az annyiszor elpusztított és a hódításnak olly kévéssé ellentálló Nápoly sem az angevi- nok, sem a normannok, sem a szaraczenok, sem a spanyo­lok természetét? Miért maradtak Sicilia, melly annyi kézen forgott, miért Corsica, melly most is a francziát uralja, a ten­ger daczára annyira olaszok, a minőknek még most is talál­juk? Nem azért-e egyrészben, mert a religio nekik Romában hatalmas központul szolgál; mert ők Rómában vér- és nyelv­beli rokonokat találnak, kik nem engedik, hogy elfelejtsék az olasz nevet, hagyományokat és nyelvet? Ezen eszmék tulfeszitése tudtunk szerint az ,Uj Italia' kö­veteléseiben is igen nagy szerepet játszott. Gioberti áldozárPri- mato-ja a pápát, sőt magát a katholicismust is, Olaszhon vi­lág fölötti uralmának egy szükséges eszközévé kívánta alkotni. Nem itt rejlik az igazság, Olaszhon és a kalholicismus sokat szenvedne egy illyen frigy által. Az egyház erre soha segéd­kezet nem nyújtana. Kétségkívül, dicsőséges dolog Olaszhonra nézve, hogy legelső és legolaszabb fejedelme, ugyanazon idő­ben szentséges méltósága következtében minden nemzetek tisz­telete- és szeretetében részesül. Olaszhoné a dicsőség, hogy pápája által, a világnak egy szellemi főnököt ad: e dicsősége elég nagy, és nem is szükséges, hogy nagyravágyó igényeit még ezen túl csigázza. De maga ezen lévely megtanít minket, milly nagy szüksége van Olaszhonnak arra, hogy a pápaságot ölében megtartsa. Az esztelenül felfuvalkodott Olaszhon napja­inkban a pápaságot egy agyrémes tulnyomóság eszközévé igye­kezett fölhasználni, minthogy hajdan a pápaság Olaszhonra nézve szemközt a veszéllyel az üdv horgonya, a felbomlását akadályozó összetartó főcsomó volt. Azon nap, mellyen a pápa

Next

/
Thumbnails
Contents