Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

- m —

postolok cselekedetei blzonyltmánya szerint (XXVIII. 12) ezalatt nem csak követői találkoztak itt is Jézus tanításának, hanem a hagyomány szerint sz. Pál rendelt ide első föpásztort is. S ez okból több mind ezer évig főegyház vala, — mint illyent említi 891. Leo Pápa, Caelestinnél a 13-ik században már csak mint segédpiispöksége Monreálnak említetik A megye száz plébániájában a hívek száma 120 ezerre megy, a fővárosé 16 ezer.

Püspök : Manzo Mihály, kinevezlelett Apr. 21. 1845.

Az egész Siciliai szigeten van 114 kolostor, a Jesuiták- nak 4 collegiuma, mintegy 2 száz szerzetes taggal. A jótékony intézeteknek igen nagy a száma. Az egyházi hivatalok, 1816. kelt királyi, rendelet erejénél fogva, mind benszülöttekre ruhá- zandók*).

c) Toscana nagy Herczegség.

A népfaj, melly Toscana területén lakik, Tyrhenusoknak, és Hetruskoknak, másoktól „Thuscii“ névvel neveztetnek, s innen a latin nevezel „Hetruria“ és a jelenleg használni szokott „Toscana“ sok viszontagságok közöli önállását újabb időkben ismét visszanyerte, s nagyherczegségi czimet visel.

Minden lakói Toscanának a kath. egyházhoz tartoznak, néhány ezer zsidót kivéve, — s 3 érsek, 16 püspök kormánya alatt állanak. Van itt 2517 plébánia, 10 ezer világi papság, 16 nevendékház, 96 szerzetes, 67 apácza kolostor, 6750 szerzetes személy, 49 kórház. Az öszves népesség 1,310,700.

*) Sicilia és Nápoly bővebb ismertetésére szolgálnak még e következő munkák:

Signorelli (P.) Vicende della coitura nelle Sicilie. etc. Napoli 1784—92. VII. Vol. 8.

Galanti Nuova descrizione geografica e politica delle Sicilie. Napoli 1787—90. IV. Vol. 8.

Salis: (E. U. v.) Beiträge zur natürlichen und ökonomischen Kenluiss des Königreichs beider Sicilien. Zürich 1790. 11. B. 8.