Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
136 — 2. Lipari (Dioec. Liparensis). Azon szigeteket foglalja e megye, mellyek a fővárostól neveztetnek, és alsó Olaszország s Sicilia között feküsznek. A legrégiebb időkből való a lipari egyház, sőt a hagyomány szerint az apostolok fejedelme rendelt ide már főpászlort. A szigetek területe 12 mértföldet, és Liparié 5 foglal, s 25 ezer hívet számlál, kik közűi 14 e- zer a székhelyen lakik. Püspök: Atanasio Bonacenlura, kineveztetett Jul. 22-én 1844. 3. Nicosia (Dioec. Nicosiensis Herbitensis). E megye eredete az ujabb időkre esik, még az 1670-ről levő siciliai egyházak jegyzéke mint püspöki széket nem említi, — a főváros azonban a hajdani „Erbita“ helyét foglalja, mellyel Plolo- maeus, Cicero, Plinius említ, a megye deák nevében a hajdani város emléke is fenlarlatik. A megye 90 plébániájában a hívek száma száz ezer körül van, a fővárosban 12 ezer, s a két óra távolságra eső Leonforteban 10 ezer. Püspök: Penza Rosarius, kineveztetett Jul. 25-én 1844. 4. Patti (Dioec. Patlensis). Mint püspöki szék a XIII-ik században említetik Caelestin ismertetésében, a várost gróf Roger épitlette a XI—ik században, miután a szerecsenek hosz- szú dulongásaik után megalázlaltak. YIII-ik Bonifácz pápa e- gyesílette ugyan e megyét a Liparival, de később ismét mind a két megye saját főpászlort kapott. A megye 100 plébániájában mintegy 120 ezer kalholikus van. Püspök: Ursino Márton, kineveztetett Jul. 25-én 1844. III ITIonreale főmegye (Archi Dioec. Montis regalis). Azon tér, mellyet jelenleg e főmegye foglal, hajdan Palermó- hoz tartozott, miután e fővárostól csak 2 óra távolságra esik, — III. I mcius pápa 1143-ban püspöki székké tette, s nem sokára főegyházzá, mellynek hatóságához 4 más püspöki megye tartozott. A múlt század végén ismét megszüntetett, s Paler- móba kebelezletelt, de ujabb időben a 700 év előtt nyert rangját ismét vissza nyerte. A főraegye népessége 60 ezerre, a fővárosé 13 ezerre tétetik.
