Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
/ 7. és 8. Xicolera és Trapeja, egyesült megyék. (Dioec. Nicaleriensis és Tropeiensis) A hajdani egyházak sorában, Bru- liumban már olvasható, ’s azért eredete a népvándorlást előzi. Határai éjszakról Squilace megye, nyugotról Oppido s a mes- siniai tenger-szoroshoz ütközik. 60 plébániában, mintegy 70 e- zer hivet számlál , a püspöki székhely Tropeja 5 ezer, Nico- tera 8 ezer lakót. Püspök: Franchini Mihály kineveztetett Jul. 2. 1832. 9. Oppido, az első századokban népes vidék volt, mivel e helyen Stollberg utazása szerint, hajdan Metaurum feküdi, egy a romai birodalom legnépesebb városaiból. A megye, mé a görögök uralma tartott, görög szertartásu volt, — s ez me szűnvén, a püspöki szék is megszűnt, és a Gerace-i megyéhez csaíoltatott, — IV Sixtus által, a püspöki szék azonban III Pál pápa által 1538-ban ismét helyre állitatott. A megye 60 ezer hivet számlál, a főváros, mclly 1783- ban nagy földrengés által rongáltalolt meg, 6 ezeret. Püspök: Coppola Ferencz Mária, kinevezletett April 19. 1822. XIV. Kossano főmegye. A püspöki szék a 8ik században alapitalott, s görögszerlartásu volt, főegyházzá 1193. lett, s azért Coelestin pápa jegyzékében l223ból már mint főmegye említetik, melly azonban más megyékre egyházi hatóságot nem gyakorolt. Népessége 55 ezeret tesz , a fővárosé 9 ezer. Cariatival keletről, Cassano megyével nyugotról határos. Érsek: Cilcuto Péter, ki Nápolyban született, és érsekké Jul. 22. 1844. neveztetett. XV. Salerno főmegye. CArchi Dioec. Salernitana.) A város, mint püspöki székhely, már a 4-ik századból ismeretes, melly 974. föegyházi méltóságra emeltetett, s jelenleg 5 segédpüspökséget számlál. A középszázadokban iskolái által nagy hírre kapott, hol ezrenkint neveltettek az egyházi pályára. Nevezetessé lön a hívek előtt az által is, hogy YII-ik Sz. Gergely pápa itt költözött jobb életre, s tetemei ugyanitt köztisztelet tárgyai. A fömegye 86 ezer hivet számlál, a főváros 25 ezeret. — 125 — bO bß
