Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

— 112 rost nevezetesen öregbítette. Az egyház szinte azon időben a- lapítatott, midőn a Ravennai sz. Apollinaris itt is hirdette az Evangéliumot, és sz. Mercurialia kezdi meg a főpásztorok sorát. Mintegy 120 kisebb nagyobb helyeken 70;000 hívet számlál.

Püspök: Carletti Caielan, 1845. April 21-én neveztetett e méltóságra.

7. Imola. E megyei főhely a Rómaiaknál Forum Cornelii név alatt ismeretes, s így neveztetett Cornelius Syllálól, ki a polgári háborúk időszakából ismeretes. Eredete bizonytalan, már hajdan nagy nevezetességű lön, mint Chrysologus sz. Péter sziiletéshelye, — újabb időben a fényt öregbítette a- zon kettős körülmény, hogy mind VII-ik Pius, mind a jelenleg sz. Péter székét foglaló IX-ik Pius, ki az előbbi iránti tiszteletből vette fel nevét is, — az Imolái püspöki székből lettek sz. Péter utódjai. A megye körülbelül 50000 hívet számlál a főváros 10000-et.

Püspök: Baluffi Cajetán, e méltóságra emeltetett 1846. Sept. 21-kén.

8. Rimini (Dioec. Ariminensis). A rómaiak idejében A- riminum név alatt vala ismeretes, — alapítása a püspöki széknek az első századba tétetik. Hajdan a pápa közvetlen hatósá- alatt volt, csak a XVI-ik században rendelte VIII-ik Kelemen pápa a Ravennai fömegyéhez. 130 plébániában 80000 hívet számlál, a főváros 19000-et.

Püspök: Lcziroli Salvator, ki föpásztorrá 1835-ben Jan. 20-kán neveztetett.

VII. Spolcto főmegye (Archi Dioec. Spoletana). Már a keresztény hit kezdete előtt mint Umbria nevezetes városa Spoletium név alatt vala ismeretes, és Hannibal is tapasztalni kénytclenítelett lakói vitézségét, midőn a trazimeni tó melletti győzelme után ostrom alá vette. A keresztény hit már az első században terjedt itt el, s sz. Briclius, az első íő- pásztor, az Apostolok fejedelmétől küldetett. Ugyan e megye föpásztora volt Sabinus , ki Exuperanlius és Marcellus diakonokkal , s Venustianus elnökkel, s ennek egész családjával