Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

Püspök: Gentili János Károly, kineveztetett 1845-ben April. 21-kén.

5. San Severino (Dioec. Sancti Severing. E megye a hajdani Septempeda helyét foglalja, elrontatván e város a Gothoktól 543-ban , 1586-án alapítatott V-ik Sixtus pápa által. Hívei száma 30—36000.

Püspök: Gróf Grimaldi Fülöp, e méltóságra emeltetett 1838. Sept. 13-án.

V. Ferrara, íőmegye (Archi Dioec. Ferrariensis). Az újabb időkből való , valamint a város, úgy az érseki szék , mert a 16-ik században ugyan már 100000-nyi lakost számlált , de tíz századnál előbb csak mint kisszerű helység ismeretes, főmegyei rangba 1735-ben Xlíl-ik Kelemen pápa által emeltetett. 150 plébániában mintegy 160000 hívet számlál.

Érsek s egyszersmind bibornok : Cadolini Iynácz János, ki e méltóságra 1843. Jan. 30-án emeltetett.

Segédpüspöksége:

Comachio (Dioec. Comaclensis), melly püspöki szék a a népvándorlás előtti időszakban alapitatott. Hívei száma 20 ezeret tesz, kik közül 6000 a székhelyen lakik.

Püspök: Viryili Mihály, lett 1819. Mart. 29-én.

VI. Ravenna, fömegye (Archi Dioec. Ravennatensis). Olaszföld egyik legrégiebb városa, melly már Augusztus idejében főhely volt, később az Exarcha lakása, melly e várostól neveztetett. Az első században alapítatott sz. Apollinaris állal, ki az apostoli fejedelemtől püspökké szenteltetvén Romában, Ravenna első püspöke lett, s a vidéket is nagy részint a kereszt alá gyűjtötte, vértanúi halállal végezte pályáját Ves- pasián császár alatt, mint Jul. 23-án ugyan a vértanúi könyv tanúsítja, — fömegye mikor lett, bizonytalan, nagy Leo pápa alatt már mint főegyház, mellynek hatósága alá 21 más megye tartozott, említetik. E széket ékesítette Chrysologus Péter is, kit az egyháztanárai közölt tisztel a katholika egyház. A főmegye, azon 21 plébánián kívül, melly a székhelyen létezik, 40 plébániát, és mintegy 60000 hívet számlál,