Horváth Pál János (ford.): Beszéd a religióbeli titkok régi szertartásiról, mellyek a hagyományoknak, és hitbéli tzikkelyeknek meg-erősítésére igen hasznosok… (Lotse, 1814) - 11.185

fit* * #“>*,

8;

„ nékünk tarcani. Mikor pedig a* ’Sidókac >, l'zóllítotrák - meg az Apoftolok, Őtct Kri- ftusnak lenni mondották , a’ ki nekünk *, a’ Próféták - által meg igértetett, a’ kié % elofzör magoktól Iften Fiának nem ne* „ veztek , hanem tckéllete# férfiúnak '9 igaz férfiúnak , halottaiból felráma- I, dott férfiúnak , ugyan azon férfiúnak t if kiről mondatott : Pn fiam vagy te , fn t, ma fziiltelek tíged Úgy re * is, a’ miket ,, máskép’ nehéz el hinni , a2oknak elhi- 5, telére , tánuld - meg az Itteni beízédnck hicelefségét , és annak ineg - Ígért cljövt- „ telét zf Próféták’ fzavával határozd meg. „ Ezekből nyilván - való , hogy Szent Ambru»* idejében a’ Megteftcsülésnek titka el vólt titkolva a’ Pogányok - előtt ; ellenben a’ ’Sidók- előtt mindgyárt az Evangyéliom hirdetésének kezdetében a’ Kriíhisban , mint az örök A- tyának egyetlen egy Fiába - való hit nyilván hírdettetett az Apoftolok - által. A* mi az Apoftolok’ rfelekedetf könyvéből - ú fok helyeken nyilván ki cccczik. F a