Horváth Pál János (ford.): Beszéd a religióbeli titkok régi szertartásiról, mellyek a hagyományoknak, és hitbéli tzikkelyeknek meg-erősítésére igen hasznosok… (Lotse, 1814) - 11.185

zá tefzi , hogy a’ Kerefztények a* tsetscmőfi- gycrmeketlifzetel bé^hintik, és meg-ólik } kinek vérét ízomjan nyalnák , tagjait tolongva éj ofztanák , és ezen áldozattal magokat tmdo- kítanák, Befzédgyéc c5 ízókkál végzi Tzetzi- lius: “ és hogy más igen fokakat fzántfzán* », dékkal el halgaíTak > mcllytket mind , vagy „ fokát közzálök igaznak lenni a még mu* „ tattya magának a’ gOnofz Keligiónak ho- M mályofsága; mert mind azt, a’ mit ok be- „ tsúlnck, miért igyekeznek annyira titkolni „ ’s eldugni , minthogy a’mik betsútletcfck5 „ mindenkor a’ világofsagot örvendik , a* „ gonofzságok titkolva vannak ? miért nin- „ tsenek nékik oltarjaik, templomaik, femrni f, iíméretcs bálvánnyaik ? foha nyilván ne,« „ fzóllanak , foha {zabádon Öfzíze nem gyül- „ nek ; hanem tfak azt , a’ mit héttőinek , *» vagy büntetni , vagy Íz egyénié ni keik a

Nem