Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

tissimam fqua summum Ecclesiqrum Pa- tronum) in Sequestrum summi, et ad restaurationem praefatarum Ecclesiarum, ac fundorum applicari valeant. Itt legis lször azon észrevételnek van helye: hogy a’ Törvény az el hány agio tt papi Jószágot zár alá véttetni, rendeli; Ns. Borsod vármegye pedig azt egészen elvétíethetőnek véli, e’ két mód közti pedig olly lényeges a’ külömbség, hogy a’ sequestráltt Jószágnak a’ tulajdonos ura marad, midón az elvetted magáénak semmiképen nem mondhatja. — De hiszen az történik 1723. 48. Törv. Czikkely értelmében más világi Birtokosok Javaival is, jelesen elvesztegetés és pazérlás esetében; vagy pedig 1807. 21. Törv. Czikkely szerént az Erdőkre nézve, ha azoknak pusztításától tartani lehetne ; már pedig innét senkinek sem jutott eszébe, következtetni: hogy seque- strumba vett világi Jószág, vagy Erdő ne légyen azért tulajdona az illető Birtokosnak? — Végtére még azt sem lehet elmellőzni: hogy az egyházi Javak sequestruinba vételére nem a’Nemzet, hanem a’ Fejedelem, úgymint az Egyház Pártfogója hatalmazíatik meg.

De Ns. Borsod Vármegye diplomaticus tényekre (factumokra) hivatkozik; jelesen a’ Vesztfáliai, és LiineviliBékekötésekre; to-