Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

tében nyilván mondatik: Possessionibus etiam quas quis justo servitio obtinuerit — aliquo tempore non privetur, azaz: nullo unquam tempore. Már pedig az Egyházi Rendről még a’ legnagyobb ellenség sem mondhatja : hogy Birtokát igazságtalan úton nyerte volna. Tehát a’ Bulla aurea, melly országunk’ alkotmányának Palládiuma, minden igazságos módon ’s úton keresett Jószágot sérthetetlennek állítja; következésképen az egyházét is. De — így széli tovább a’ Borsodi Levél: „valahára még is kivergődött a’ Nemzet 5. egész századik tartott gondatlansága mámorából, és tapasztalván temérdek Jószágoknak papi kezekre jutását 1498. II. Ulászló 3. végzete 55. Törvény Czikkely bizonysága szerint az egyházi Rendet a’ Jószágok további akár mi módoni szerezhetésétől eltil— tóttá.“ Az előidézett T. Czikkelynek bevezetése igaz hogy tiltja: ne Ecclesiarum Praelati pro persona sua, et Ecclesiae suae Jura possessionaria Secularia nec a Regia Majestate quoquomodo impetrare, nec pecuniis jure perpetuo emere, aut titulo pignoris habere possint; de ezen Törvényből következtetett okoskodása Borsod vármegyének ismét hibás?, és a’ józan Logicának szabályaival meg nem egyez, mert azért: hogy