Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

hogy legyen oily állandó, és örökké tartó, mint maga a' papi Rend /u

Igaz, hogy az Egyház sem el nem idegenítheti Javait, sem azokat határíalanúl nem gyarapithatja; de hiszen egyébb nemeseknek sem szabad örökössen eladni az ősi Javakat; — szintúgy nem szabad a’ majoratusi Jószágot, valamint az árváknak sem vagyonaikat elidegeníteni. — Sóit még a’ Fejedelem sem idegenítheti el, p. o. az úgy nevezett korona Javait; ’s innét következik e’, hogy az unokák nem törvényes birtokosai az Őseiktől maradott Javaknak, — vagy a’ majoratusi örökös nem ura e’ reá szállott Birtoknak , szintúgy mint az árvák a’ magokénak, avagy a’ király a’ koronához tartozó uradalmaknak ? — Valamint ezt mondani képtelenség, — úgy még képtelenebb Ns. Borsod Vármegyének azon állítása, hogy a’ papi Javak az egyháziaknak mindég csak Salarium pótlékául szolgáltak, és fizetés gyanánt szintúgy tekintettek , mint a’ világi Hivatalok viseléséhez kapcsolt! Járandóságok. Sz. István idejében pedig csak azért adattak a’ papoknak ingatlan Jószágok, mert kevés pénz vala forgásban, és a’ föld a’ lakosok kevés száma miatt neveletlen , és ezen oknál fogva keveset jövedelmező. — He kinek szeme van, láthatja: